A lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idővel való forgalmazás a leggyakoribb jogsértés az élelmiszer-kereskedelemben − derül ki az élelmiszerlánc-felügyelet tavalyi ellenőrzési tapasztalatainak összegzéséből. Második helyen a jelölési kifogások álltak, a harmadik legtöbbször előforduló probléma pedig a nyomonkövethetőség hiánya volt − közölte a Napi Gazdasággal a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A tárca listája szerint a legtöbb visszaélés a húsokkal, húskészítményekkel kapcsolatos, tipikus hiba, hogy az üzletekben helyben lefagyasztják a terméket, de gyakori hiányosság, hogy a termék összetevői eltérnek az élelmiszerkönyvi előírásoktól − például a sajt vagy a kakaó növényi zsírt tartalmaz −, illetve nem tüntetik fel magyarul a termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat.
A megyei kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei tavaly összesen 68 783 esetben ellenőriztek élelmiszer-biztonsági létesítményeket, a takarmány- és az élelmiszer-előállítástól kezdve a kereskedelem, a vendéglátás és az étkeztetés területéig. Összesen 3587 határozatban mintegy 902,6 millió forint bírságot szabtak ki, illetve 1623 alkalommal figyelmeztették az érintetteket, 341 esetben pedig valamilyen mértékű tevékenységkorlátozást, részleges vagy teljes működésfelfüggesztést rendeltek el az ellenőrök.
A 2013-as ellenőrzések során összesen 120 559 magyar származású élelmiszertételt vizsgáltak, 31 249 tagállami, továbbá 5 249 harmadik országból származó mellett. Az ellenőrzött termékekből összesen 10 684 tételt vontak ki később forgalomból − ez 1815 tonnányi megsemmisített élelmiszert jelent. Az idei első negyedév után már 16 982 ellenőrzésen vannak túl a hatóságok, ebből 810 végződött bírságolással több mint 122 millió forint értékben. Az idei első három hónapban 42 259 ezer élelmiszertételt ellenőriztek, ebből 4952 tételt − 686,6 tonnát − kellett különböző okok miatt kivonni a forgalomból.
