Életjáradék-programtól lakásügynökségig

– Az önkormányzathoz éves szinten 150–200 kérvényt nyújtanak be szociális bérlakások pályázatára, ebből nagyjából 30 családnak tudunk segíteni – mesélte Bakai-Nagy Zita alpolgármester. – A legnehezebb az, amikor olyan családok kérnek segítséget, amelyeknek hirtelen változott meg az élete, és gyors megoldásra volna szükségük. Fordultak már hozzánk olyanok, akik elveszítették munkájukat, többgyerekesek, akik nem tudták fizetni az albérletet, voltak, akik betegség miatt váltak munkaképtelenné. Megint másoknak leégett az otthona, és sajnos több olyan igénylő is nyújtott be pályázatot, aki bántalmazottként az erőszaktevőtől szeretett volna elmenekülni. Ezeknek a példáknak mindegyike egy-egy személyes sorstragédia, és bármennyire szeretnénk mindenkinek otthont biztosítani, egyszerűen a jelenlegi lakásállomány kevés erre – fogalmazott Bakai-Nagy Zita. Ahhoz, hogy valaki ilyen bérleményhez juthasson, rengeteg feltételnek kell megfelelnie. Fontos, hogy ne legyen sem az ő, sem a vele együtt költöző hozzátartozója nevén olyan ingatlan vagy ingó vagyon, melynek értéke eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszázszorosát (ez most 8 550 000 forint), ne legyen tulajdonukban, haszonélvezetükben másik beköltözhető lakás. Hasonló módon veszik figyelembe az egy főre jutó összjövedelmet is: akinél ez idén magasabb 85 500 forintnál, annak sikertelen lesz a pályázata. Amennyiben minden feltételnek megfelel, úgy az igénylő felkerül a várólistára, de még ez sem jelenti azt, hogy biztosan lakáshoz jut. – Tudunk olyan családról is, amely egy évtizede minden évben beadja az igénylését, a kritériumnak megfelel, de mégsem jut bérlakáshoz, ugyanis a rendeletünknek megfelelő szobaszámú lakást kell adnunk nekik, de abból kevés van. Egyedülálló kérvényezőnk pedig nagyon sok van ma is, ők a kérvényezői létszám miatt jutnak lassabban lakáshoz – tette hozzá.
A legideálisabb és legkézenfekvőbb megoldás az önkormányzati tulajdonú lakásállomány bővítése, a bérlakásházak létesítése lenne, de ezt állami, illetve európai uniós támogatás nélkül Újbuda nem tudja bevállalni. A racionális megoldások közé tartozhat, hogy az önkormányzat bizonyos adás-vételek esetében él az elővásárlási jogával, és megvásárolja az ingatlanokat, illetve az Életjáradék lakásért program is az állomány bővülésével járhat. Ez utóbbi lényege, hogy 65 évnél idősebb lakástulajdonosok, akik egyedül, nehéz anyagi körülmények között élnek, átruházzák az ingatlan tulajdonjogát az önkormányzatra. Cserébe először a lakás értékének 10 százalékát kapják meg, majd havonta életjáradékot folyósít számukra a kerület úgy, hogy életük végéig az otthonukban maradhatnak.
– A kerületi lakáskoncepció másik fontos eleme lehet az Önkormányzati Szociális Lakásügynökség modelljének bevezetése, amelynek lényege, hogy sok magyar tulajdonos lakása üresen áll, mert nem tudják kiadni, miközben mások hiába bérelnének, nem tudják megfizetni a piaci árat. Őket kötné össze a kerület. A program csökkenti a felek piaci kockázatait, a tulajdonosok esetében ez elsősorban a nemfizetés, állagromlás és a lakás üresen állásának veszélyét jelenti, a bérlő számára pedig a rövid távú, bizonytalan és kiszolgáltatott bérlői pozíció kockázatait. Annak érdekében, hogy a lakástulajdonosok elegendő bevételhez, a rászorulók pedig megfizethető lakhatáshoz jussanak, meg kell teremteni a megfelelő támogatási rendszert, amelynek a kidolgozása a mi feladatunk– fogalmazott Bakai-Nagy Zita. Hozzáfűzte: a lakásügynökség megvalósulásával a kerület lakásállománya nem bővül, a lakhatási problémákra viszont gyors megoldást jelenthet.

K. A.