Az elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 228 milliárd 86 millió 173 ezer forintban, míg kiadásait 313 milliárd 529 millió 61 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 85 milliárd 442 millió 888 ezer forintos hiányt az előző év költségvetés 70 milliárd 442 millió 888 ezer forintos maradványának igénybevételével, valamint a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 15 milliárdból finanszírozzák. A testület 21 igennel, 7 nem szavazat ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a büdzsét.
Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta: nehéz és feszített helyzetben gazdálkodik a fővárosi önkormányzat, a költségvetés biztosítja a főváros működését és a szükséges fejlesztéseket. Ugyanakkor megjegyezte, hogy továbbra sem teljesen megoldott a közösségi közlekedés finanszírozása.
Az elfogadott előterjesztés szerint az idei költségvetési törvény az előző évihez hasonlóan a feladatfinanszírozás elvén alapul. Az így biztosított állami támogatások a legtöbb feladat esetében nem térnek el jelentősen az előző évi támogatástól. 2015-ben ugyanakkor a költségvetési törvény 24 milliárd forintot adott a közösségi közlekedés ellátására, míg a 2016-os költségvetési törvényben a feladatra szánt támogatás 6 milliárd forinttal csökkent. A kötelezően ellátandó közösségi közlekedési feladat biztosításához az állam 18 milliárd forintos támogatással járul hozzá.
Az államháztartásból származó működési célú támogatások az előző évinél 7,8 milliárd forinttal nagyobb összegben tervezhetők. Ennek elsődleges oka, hogy noha a központi kormányzat 2016-ban 6 milliárd forinttal kevesebb támogatást biztosít a helyi közösségi közlekedés finanszírozására, beterveztek 12,4 milliárd forint állami támogatást a helyközi közösségi közlekedés finanszírozására. Továbbá a fővárosi önkormányzat nem tervezi, hogy 2016-ban befizetési kötelezettséget írjon elő a Csarnok- és Piacigazgatóságnak.
Fotó: MTI
A közhatalmi bevételek 14,7 milliárd forinttal haladják meg az előző évi tervezett előirányzatot. Ez elsősorban az iparűzési adónak köszönhető, amely összfővárosi szinten a 2015-ös 209 milliárd forinthoz képest 232 milliárdban tervezhető. A fővárosi önkormányzatra jutó, 121,8 milliárd forintra tervezett iparűzésiadó-bevétel 15 milliárddal haladja meg az előző évi tervszámot. Az idegenforgalmi adó tervezett 77,1 millió forintos bevétele tartalmazza a Margitszigethez kapcsolódó, nem megosztandó bevételt, valamint a fővárosi önkormányzat 3,1 millió forintos részesedését a megosztott bevételekből. Az egyéb közhatalmi bevételek előirányzata 271,5 millió forinttal elmarad a 2015-ös előirányzattól.
A reálisan tervezhető osztalékbevételek mértéke több mint 1,7 milliárd forinttal csökkent a 2015. évihez képest. A csökkenés elsősorban a BVK Holding Zrt. leányvállalataihoz kapcsolódik, amelyek közül kizárólag a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től várható - félmilliárd forintnyi - osztalék.
A reálisan tervezhető működési kiadások 18 százalékkal nőttek a 2015. évi eredetileg tervezetthez képest. Ennek elsődleges oka, hogy a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan 2015-ben a forrásigényhez képest 15 milliárd forinttal kevesebbel lehetett csak számolni. Az idei évben betervezték a teljes, várhatóan felmerülő működési kiadást a közösségi közlekedéshez kapcsolódóan.
Budapest idei költségvetése szerint a BKK a tavalyinál 20 milliárd forinttal többet, 91 milliárd forintot kap a közösségi közlekedés szervezésére. A büdzsé készítői ezzel összefüggésben megjegyzik, hogy a feladatra 18 milliárd forint állami támogatást kap a város, míg további 12,5 milliárd forintra ígéretük van a kormánytól.
A főváros kulturális feladatokra a 2015-ösnél 518 millió forinttal, vagyis 4,1 százalékkal kevesebbet, 12 milliárd forintot költ 2016-ban, sportra pedig 466 millióval, 62 százalékkal kisebb keret jut, 285 millió forint.
MTI
