Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 16. hétfő, Etelka, Aletta

Előadás Brenner János vértanúról

Újbuda   |   2019, március 13 - 10:48
Nyomtatóbarát változatSend by email

Egyházüldözés a kommunista diktatúra idején Brenner János életén keresztül címmel tartott előadást Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja. A tavaly boldoggá avatott ciszterci atya fiatalon, 1957-ben halt vértanúhalált.

Soós Viktor Attila még serdülőkorában hallott a zsidai gyilkosságról, Brenner János halálának feltáratlan körülményeiről, ennek hatására választotta a történészi hivatást. Ma ő a vértanú áldozópap történetének egyik legnagyobb szakértője.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott előadásában részletesen ismertette a Brenner család történetét, a Rákosi-rendszer idején papnak állt három testvér sorsát, valamint Brenner János újbudai kötődését is. A papnövendék a ciszterci rend felszámolása, a zirci kollégium bezárása után Budapesten tanult, és a XI. kerületben, a Kende utcában lakott egy családnál.
A történész számos izgalmas részletet tárt fel Brenner János halálával kapcsolatban, például hogy a nyomozásban bevetették a híres Kántor kutyát, akiről később tévésorozat készült. Kántor az elbeszélések szerint szagot fogott, de gazdája nem engedte, hogy elvezesse a rendőröket a feltételezett elkövetőkhöz.
A gyilkossági ügyről és a Kádár-korszak törvénytelenségeiről is beszélt az előadó. Mint mondta, rengeteg információt kaptak Brenner János boldoggá avatási eljárása során egykori barátjától, Mádl Dalmától. Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegyének kezdeményezésére állították fel a közelmúltban Újbudán a Placid atya parkban a vértanú pap szobrát.
A hallgatóságot és az előadót Gyorgyevics Miklós egyházügyi tanácsnok köszöntötte. Az előadáson részt vett Molnár László, Újbuda alpolgármestere is.

Brenner János Szombathelyen született 1931-ben. Pécsi, szombathelyi és zirci tanulmányai után 1950-ben novíciusnak jelentkezett a ciszterci rendbe, amelyet néhány héttel később feloszlattak. A budapesti Hittudományi Akadémia világi hallgatója lett, majd Szombathelyre, aztán Győrbe ment. 1955-ben szentelték pappá Szombathelyen, és Rábakethelyre került káplánnak. Sok fiatal látogatta szentmiséit, az államhatalom ezért szervezte meg likvidálását.
1957. december 14-én éjjel Zsidára hívták, hogy a betegek szentségét szolgáltassa ki egy haldoklónak. Gyilkosai útközben többször megtámadták, végül az állítólagos beteg házánál több késszúrással megölték.
Brenner János haláláról évtizedekig beszélni sem volt szabad. 2018 májusában avatták boldoggá, szobrát decemberben állították fel a Feneketlen-tónál.
Rieger Tibor alkotását Hoffmann Tamás polgármester, Székely János szombathelyi megyéspüspök és a vértanú testvére, Brenner József vasvár-szombathelyi nagyprépost leplezte le, majd Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása áldotta és szentelte meg.

(D.B.S.)

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.