Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 18. csütörtök, Frigyes

ÉMI-telek: kérdések és válaszok

Újbuda   |   2018, június 6 - 12:49
Nyomtatóbarát változatSend by email

Folytatódik a partnerségi egyeztetés az egykori ÉMI-telek megújuló építési szabályzatával kapcsolatban. Május 28-án lakossági fórumot tartott az ügyben a Főépítészi Iroda, az ott felmerült kérdésekre összegyűjtöttük a válaszokat.

Miért nem veszi meg az önkormányzat a telket, vagy miért nem sajátítja ki?

Az ÉMI egykori telke magántulajdon, megvenni csak akkor lehet, ha eladásra kínálják, ami nem történt meg, ahogyan elővásárlási joga sem volt az önkormányzatnak. A megvételhez persze forrást is kellene biztosítani, ami a becslések szerint egy többmilliárdos teleknél nem egyszerű dolog. A kisajátítás jelenleg a legdrágább megoldás. Ha találna is jogalapot az önkormányzat a kisajátításra – ami szintén nem egyértelmű, hogy lehetséges –, azonnali, feltétlen és teljes kártalanítással tartozna a tulajdonosnak. Itt több milliárd forintról van szó, ami a teljes kerületre hatással lenne, és ennek a teleknek az árát a kerület összes lakosa „fizetné meg”, hiszen őket is érintené a váratlan kiadások miatt meg nem valósuló egyéb beruházások összes hatása. Hogy ez nagyságrendben is érzékelhető legyen: a kártalanítás összege akkora lehetne, amiből a kialakítás alatt álló Gazdagréti Védőnői Szolgálat legalább hússzor épülhetne meg.

Miért enged bármilyen beruházást az önkormányzat a telken?
Attól, hogy egy telek a kerületben van, még nem az önkormányzat rendelkezik vele. A tulajdonos a hatályos fővárosi és a 2003 óta érvényben lévő kerületi építési szabályzatok alapján építhet az adott telekre. A fővárosi szabályzat szerint az ÉMI-telek beépítésre szánt területen helyezkedik el, azaz építési övezetbe van sorolva, az övezet neve: vegyes intézményi terület. Ezt figyelembe véve kell elkészíteni a kerületi szabályzatot. Ez a munka jelenleg folyik, szem előtt tartva a lakosok érdekeit, és azt, hogy ezen a telken is csak olyan beépítés jöhessen létre, ami nem feszíti szét az adott építészeti környezetet, ahhoz mind funkcionálisan, mind a terhelést tekintve illeszthető legyen. Ez a beépítési paraméterek csökkenésével érhető el, az önkormányzat így mindenképpen mérsékli azokat az új szabályozásban.

Ha lehet csökkenteni a paramétereket, akkor miért nem csökkentjük minimálisra?
A beépítési paramétereket nem lehet önkényesen csökkenteni, mert a telek tulajdonosa bizonyos beépítési mutatókkal vásárolta a telket, és azok szerint tervezte a telek beépítését. Ha a tulajdonost kár éri a beépítési mutatók csökkentésével, akkor is kártalanítási igénnyel léphet fel, ami az eredeti, illetve az új mutatók szerinti forgalmi érték különbözete. Szintén milliárdokról van szó, csakúgy, mint a kisajátításnál. Az önkormányzatnak az a célja, hogy úgy csökkentse a paramétereket, a beépítési lehetőséget, hogy az jelentős hatással legyen a végeredményre, de közben a tulajdonos is el tudja fogadni a feltételeket, kártalanítási igény nélkül.

A szabályozás tervezete mennyivel csökkentette az eddigi paramétereket?
A bruttó szintterületi mutató irodarendeltetésű épület építése esetén 3,0-ról 2,5-re csökkent; ez azt jelenti, hogy az érvényben lévő szabályozáshoz képest az önkormányzat eddig már „lealkudott” több mint 6000 négyzetmétert a felépíthető épületből. Lakóépület építése esetén a csökkentés még ennél is jelentősebb, itt a szintterületi mutató 3,0-ról 1,2-re csökkent, azaz mintegy 22 000 négyzetméterrel kevesebb épülhet. Emellett az eddigi 20 százalékos zöld felületi arány 30 százalékosra nőtt a tervezetben, ami a jelenlegi 5 százalékos állapotot nézve hihetetlen növekedés. Így a területen közel 4000 négyzetméterrel több zöld felületet köteles kialakítani a beruházó. További korlátozás, hogy a tervezet szerint a Villányi úti lakóingatlan telekhatárától 15 métert, a Diószegi úttól, valamint a játszótér határától 10-10 métert kell szabadon hagyni.

A 20 méteres magasság hány emeletet jelent?
A 20 méteres magasságba maximálisan földszint plusz öt emelet fér bele. Ez a legnagyobb magasság, de ennél alacsonyabb lesz az épület nagy része, hiszen a szabályozás korlátozásokat tartalmaz a Diószegi utca felőli részre, ahol a 15 métert, valamint a Villányi úti lakóházak felőli részre, ahol a 18 métert nem haladhatja meg az épületek magassága.

Hogyan alakul a környező utcák forgalma a beruházást követően?
Az önkormányzat készíttetett egy közlekedési hatásvizsgálatot, a szakmai előírásoknak megfelelően, különböző napszakokban. Alapértelmezett forgalomnak a két-három éve még működő ÉMI és a bérlők forgalmát vette a vizsgálat készítője, az adatokat az ÉMI portaszolgálatától kapták meg. A tanulmány ezt vetette össze a jelenlegi forgalommal, és prognózisában több verziót vizsgál, mind iroda-, mind pedig lakóépületekkel, különböző parkolószámokkal. Egyértelműen látszik, hogy az irodafunkció sokkal kedvezőbb hatással van a forgalomra, hiszen az irodai forgalom és a lakóházak forgalma fáziseltolódást mutat. Amikor a környék lakói közül mindenki elindult, akkor érkeznek a dolgozók, így forgalmi dugók nagy valószínűséggel nem alakulnak ki. Az is jól látszik a tanulmányból, hogy az alapidőszakhoz képest jóval kisebb lesz a teherforgalom. Ha a telken irodaház épül 300 parkolóval, a forgalom növekedése mindössze néhány százalékos lesz az ÉMI aktív éveiben tapasztalthoz képest, ráadásul lényegesen kevesebb teherautóval.


(Újbuda)

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orgonák éjszakája a 4-es metróban

A 4-es metró megállói nem csak építészeti szempontból kiemelkedőek, de kultúraközvetítő szerepük is tagadhatatlan, hiszen átadásuk óta számtalan zenei és irodalmi rendezvény helyszínéül szolgáltak már eddig is. Örömmel tudatjuk, hogy zenekedvelő utasaink számára az idei nyár sem telik metrókoncert nélkül, bár a megvalósulás nem mondható éppen hagyományosnak.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.