Az új ’56-os emlékmű tervezéséhez kapcsolódó pályázatban a kiíró nem kívánja meghatározni milyen műfajú, léptékű, üzenetű művek készüljenek. Csupán azokat a kereteket vázolja fel, melyek segítségül szolgálhatnak egy a forradalom és szabadságharc eszmeiségét hűen kifejező, ám a 21. századi elvárásoknak megfelelő, a fiatalabb generációkkal (is) párbeszédbe lépő alkotás elkészítéséhez.
Az emlékműnek kapcsolódnia kell a XI. kerületben történt eseményekhez, és azok legfőbb helyszínéhez, integrálódnia kell a helyéül kijelölt térhez és térbe, mely a tágabb értelemben vett Móricz Zsigmond körtér. Nem elvárás sem a monumentalitás, sem a heroizáló jelleg, szempont azonban az, hogy Emlékmű gondolkodásra késztesse közönségét.
A pályaművek benyújtásának határideje: 2015. augusztus 31. A beadás kizárólag postai úton lehetséges, a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Főépítészi Iroda (1113 Budapest, Zsombolyai utca 4. 5. emelet) címre.
A díjak összértéke bruttó 3 millió forint, a legmagasabb jutalom bruttó 900 ezer, a legalacsonyabb bruttó 400 ezer forint.
A pályázat ezen az oldalon érhető el: http://1956.ujbuda.hu/
|
Harcok a kerületben A kerületben a legnagyobb harcok a Körtéren és annak környékén folytak. Az ezen a helyen tevékenykedő felkelők létszáma 200–300 fő között ingadozott, de a civil fegyveresek tevékenységét az egyik Budapestre felrendelt magyar alakulatban szolgáló katonák is támogatták. A csoportok fegyverzete elsősorban gyalogsági fegyverekből állt. Lőszer- és fegyverraktárként a Körtér közepén álló épületet, a „Gombát” használták. Egy géppuskás csoport – parancsnoka: Albert Aladár – települt a Körtéren lévő Népbüfé tetejére, egy-egy alcsoport volt a Móricz Zsigmond körtér 9–10. és a 16. számú házakban. Ennek a részlegnek a parancsnoka Mikes József volt. Volt továbbá egy csoport a Bartók Béla út sarkán lévő bankfiókban. Ez a csoport Vida József irányítása alatt egy szovjet harckocsit felgyújtott, és a menekülő szovjet katonákra tüzet nyitott. Egyes források szerint Peer László vezetésével a Móricz Zsigmond körtér 7. szám alatt is több fegyveres tevékenykedett. Október 24-én a tatai Dózsa Tiszti Iskola Budapestre rendelt növendékei a Lakihegyi rádióadóhoz tartva, a Móricz Zsigmond körtéren, a felkelőkkel harcba keveredtek. Október 25-én több ezer tüntető gyülekezett a Bartók Béla úti Zalka Máté laktanya előtt. A tisztek először rábeszéléssel, majd riasztólövésekkel akadályozták meg a kapu betörését. A tömeg csak az esti órákban oszlott szét. Október 26-án a Kertészeti Főiskolán a kerületi rendőrkapitányság támogatásával nemzetőr alegység alakult. A nemzetőrök a Főiskola épületeit védték, és a Vöröskereszt szállítmányait biztosították. Október 27-én a Híradó ezred egyik alegysége elfoglalta a Szabadság hidat, és ellenőrzése alá vonta a Móricz Zsigmond körteret is. A csoportok vezetői közül Oláh Jenő, Finta Ottó, Mály Imre és Kiss Amadé neve vált ismertté, illetve a források parancsnokokat, egy matrózt és egy katonatisztet is megemlítenek. Az egymástól függetlenül tevékenykedő csoportok harcát november 4-én Oláh Jenő a Körtér 10. szám alatt lévő csoport parancsnoka igyekezett összehangolni. A november 5-ről 6-ra virradó éjszakáig folytatott harcokban a szovjet parancsnokság által megküldött hivatalos jelentés szerint ebben a körzetben 140 szovjet katona halt meg, vagy sebesült meg. November 6-án reggel a szovjet csapatok a Körtéren és a környékén folyó ellenállást felszámolták, a csoportokat szétverték. |
Újbuda
