A kalandos, de hányatott életű, hadifogságot is megjárt író nagymestere volt az össze nem illő dolgok keverésének, a szürrealizmusnak; munkái a tértől és időtől való megszabaduláshoz kötődtek. Mindent megkérdőjelezett: a törvényeket, a halált, a szerelmet, Istent. A II. világháborúban leventeként szolgált, de néhány társával megszökött és orosz hadifogságba került. A Krím-félszigeten töltött hároméves rabság - amelynek során dolgozott bányában, fakitermelésen, majd követ fejtett - egy életre nyomot hagyott benne. Életének ezt a szakaszát elevenítette fel híres kijelentése, mi szerint: „Az élet, mint olyan, perverzió! Valószínűtlen és ritka.”
Az emléktábla avatásán a családot és a résztvevőket Gyorgyevics Miklós önkormányzati képviselő köszöntötte. A megható beszédet tartó Konrád György író Hernádi Gyulával együtt vett részt az akkori fiatal, nem hivatalos írók sporadikus társadalmi életében, különböző kávéházi asztalok és folyóiratok körül szerveződő társaságában. Az ott kialakult baráti körbe tartozott Mészöly Miklós, Fehér Ferenc, Sükösd Mihály, Jancsó Miklós és Makk Károly is.
Hernádi Gyula forgatókönyvíróként számos Jancsó Miklós által rendezett filmben dolgozott együtt a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Kende Jánossal. Közös alkotásaik közé tartozik a Magyar rapszódia, az Allegro barbaro, A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon, a Szörnyek évadja, A hajnal, a Jézus Krisztus horoszkópja, az Isten hátrafelé megy, a Kék Duna keringő valamint a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című alkotás.
Hernádi más rendezőkkel is dolgozott: Grunwalsky Ferenc a Vörös rekviem, Mészáros Márta az Örökbefogadás, a Kilenc hónap, valamint az Anna, Kézdi-Kovács Zsolt a Kiáltás és kiáltás című filmjének forgatókönyvét írta. Szinetár Miklós pedig a nagy sikerű, Az erőd című művét filmesítette meg. Nevéhez mintegy negyven filmnovella, filmregény és forgatókönyv fűződik.
T. K.
|
|
|
|
|
