A túl korán elkezdett iskola sokat ronthat a későbbi teljesítményen, szociális fejlődésen - állítják a hozzáértők. Mivel minden ember egyedi és megismételhetetlen személyiség, nincs mindenki számára azonos megoldás. Éppen ezért a szülőknek és a szakembereknek nagy gondot és kellő időt kell fordítaniuk az iskolai felkészítésre, és az érettség helyes megállapítására. Simon Dóra pszichológus például arra hívja fel a figyelmet, mennyi változáshoz kell alkalmazkodnia egy gyereknek, amikor beteszi a lábát az iskolába. A kisgyermekkorban kapott rengeteg törődés és beszélgetés csökkenését gyakran hiányként érzékelik az iskolakezdők. Ezért jó, ha tudjuk, hogy minden szerep, viselkedés, amit eltanul a környezetétől, megalapozza későbbi hozzáállását a tanuláshoz. Két hónappal az iskolakezdés előtt már késő hozzálátni – mondja a szakember.
Az otthoni mellett az óvodai nevelés már tudatosan, szervezetten készíti fel a gyereket az iskolai életre, a játékon keresztül nevelik rá a szükséges szerepek és viselkedések elsajátításra. A nagycsoportban alaposabban elkezdik figyelni a gyerekeket a pedagógusok és eszerint adnak tanácsot a szülőknek, mivel segíthetik gyermekük iskolaéretté válását. - Elég sokan maradtak idén is az óvodában, mert úgy látták a pszichológusok, hogy nem elég felkészültek a gyerekek. Ez is figyelmeztető jel. Nagy felismerés például, hogy a szülők is lehetnek iskolaérettlenek, ami visszahat a gyerekekre – számolt be az idei beiskolázási tapasztalatokról Győrffyné Molnár Ilona.
A humánszolgálati igazgató elmondta, a 2014/15-ös tanévben az önkormányzat szakembergárdája vizsgálatot kezdeményez, miért marad évről évre sok gyerek az oviban, és mit tudnának tenni azért, hogy segítsék őket az iskolaérettség biztonságos megszerzésében. Szeptembertől hat óvodapszichológus áll munkába, akik ezt a folyamatot fogják segíteni. Tavaly például az növelte a számukat, hogy nyári születésűek is bekerülhettek az iskolába, akik még nem voltak elég érettek. Ebben a korban ugyanis két-három hónap is sokat számíthat a fejlettségben – tette hozzá. Az állam szakpedagógiai programokkal, nevelési tanácsadással és pszichológiai ellátással segíti a cél elérését, a kerület pedig saját erőből fedezi az óvodapszichológusokat. Az önkormányzat szándéka, hogy a gyerek jó alapokkal kerüljön az iskolába.
Az iskolaérettséget vizsgáló szakemberek azokat a tulajdonságokat, viselkedési formákat és képességeket mérik fel, melyek feltétlenül szükségesek az iskolai élethez. Vizsgálják, mennyire képes egy gyerek egy helyben ülni és megszakítás nélkül figyelni az órán, mennyire kommunikál a környezetével, hogyan és hol találja meg a helyét a csoporton belül. A szakemberek azt is figyelik, milyen a leendő iskolás érdekérvényesítő képessége, hogyan beszél, milyen fogalomképe van, végre tudja-e hajtani a kívánt feladatokat. Ha valami problémát látnak, jelzik a szülőnek és a nevelési tanácsadónak. Itt alaposan megvizsgálják a gyereket, hogy kiderüljön, valóban vannak-e nehézségei. Súlyosabb esetben további vizsgálatok következhetnek, végül szakértői bizottság dönthet arról, hogy a gyerek részt vehet-e integrált óvodai-iskolai ellátásban vagy speciális iskolába kell járatni. A lényeg, hogy minden gyerek a saját tudásához, képességéhez mérten kapja meg a fejlesztést. - Ha a gyereket túl nagy akadály elé állítják, rengeteg csalódás éri már fiatal korában, ezért visszaesik a teljesítménye és nehezen fog boldogulni az élet számos területén – összegezte a tudnivalókat a pszichológus.
Az óvodáról iskolára váltást nagyban támogatják az iskolai nyílt napok és beszoktatást támogató programok. Az óvodák minden évben elviszik a kicsiket a közeli iskolába „terepszemlére”, hogy megismerjék a tanító néniket és az ott folyó munkát. Ennek elsősorban az a célja, hogy csökkentsék az iskolakezdés okozta szorongást, az ismeretlentől való félelmet – mondja Simon Dóra. A humánszolgálati igazgató szerint a beszoktatások az esetek többségében olyan eredményesek, hogy a gyerekek már alig várják az iskolakezdést.
T.D. - ÚjbudaTV
