– Most nyújtja be a számlát a járványkezelés – összegezte Torba Tamás közgazdász, aki szerint a vírus valóságos földrengést okozott a világgazdaságban, megtépázva a globális ellátási láncolatot, amelynek hatására most minden termék és szolgáltatás egyszerre drágul. Magyarországon az infláció szeptemberben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint elérte az 5,5 százalékot, az év első kilenc hónapjában 4,4 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt időszak csúcsdráguló terméke egyértelműen az élelmiszer lett. Szeptemberre a burgonya ára 45 százalékkal, az őszibaracké 50 százalékkal, a paradicsomé 22,5 százalékkal, az uborkáé 35,4 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál. A tojás is hamarosan elérheti a 40 százalékos drágulást. Az étolaj és a csirkemell ára szintén nagyot ugrott: 34,3, illetve 15 százalékkal többet kell most ezekért a cikkekért fizetni, mint tavaly szeptemberben.
Vesznek, de kevesebbet
– A vevők fel vannak háborodva az árainkon, kevesebbet is költenek nálunk – panaszkodott az egyik zöldséges a Fehérvári úti piacon. – Nekünk sem jó ez, mert alig keresünk az árun. Minden a duplája, de lesz ettől rosszabb is. Csak az olcsó saszla szőlő meg a szilva megy, a karfiol nem fogy, mivel 1000 forint körül van kilója – csatlakozott egy másik árus. A vásárlók is az árak elszabadulását igazolták, a másik oldalról: „Mindig megkeresem a legolcsóbbat, elmegyek az akcióért a távolabbi áruházba is, így valamelyest mérsékelni tudom a kiadásokat.” „Amit szeretek, azt megveszem, de inkább kevesebbet kérek.”
Nincs, aki megtermelje
Torba Tamás szerint minden ott kezdődött, hogy a világ nagy központi bankjai – megelőzendő a járvány miatt fenyegető gazdasági válságot – elképesztő mennyiségű pénzt zúdítottak a piacokra, többek között a kamatok alacsonyan tartásával. A beavatkozás sok mellékhatással járt: a nulla százalékos hitelekkel osztott „ingyenpénz” először az értékpapírpiacokon jelent meg, majd az árupiacokra vándorolt, így a keresletnövekedés áremelkedést okozott. – Ehhez társult Magyarországon a szinte minden ágazatot érintő munkaerőhiány, ami azzal jár, hogy a munkavállalók csak több pénzért hajlandók dolgozni, és ez szintén növeli az előállított termék árát – magyarázta a szakértő. A mezőgazdasági termékek ára az egész világon felfelé tart a munkaerő, a szállítmányozás és a nyersanyagok drágulása miatt (a logisztika költségeit ráadásul globális konténerhiány fokozza). A takarmányok drágulása pedig elsősorban a húsfélékre hat: például a konyhakész csirke árának 50–70 százalékát a takarmány adja.
A munkaerőhiánytól leginkább a zöldség-gyümölcs szektor szenved. – Magyarországon lehetetlen olyan munkást találni, aki kézzel szedi le a termést. Ilyen terület például a bogyósgyümölcs-termesztés, amely egész Nógrád megyében emiatt állt le. A hazai tehenészetekben indiaiak dolgoznak, összességében a mezőgazdaságot jó ideje külföldi idénymunkások tartják fenn. Amennyiért lenne hazai munkás, annyiért már nem lehet eladni az árut – festette le a helyzetet a közgazdász, hozzátéve, hogy a munkaerőhiány itthon minden ágazatot érint.
Eltaktikázták az olajat
Az energiaárak is csúcsra járnak világszerte. A földgáz ára Európában a nyolcszorosára emelkedett, de az olajé is újból olyan magasságban jár, amiről az elemzők az alternatív energiahordozók térnyerése nyomán azt hitték, hogy azt már sosem éri el. Torba Tamás figyelmeztetett: bár a rezsicsökkentéssel a kormány befagyasztotta a lakossági áram- és gáztarifákat, ez mégsem menti meg a fogyasztót a brutális drágulástól, hiszen a vállalkozások az európai trendekkel együtt mozgó piaci energiaárakat fizetik, ami beépül a termékek, szolgáltatások árába.
A közgazdász szerint tévesek azok az elképzelések, amelyek a spekulációval magyarázzák az egetverő üzemanyagárakat. – Az olajpiacot alapvetően a kereslet és kínálat szabályozza, manipulálni maximum 1-2 hónap távban lehet – jelentette ki az elemző. Amikor a járvány miatti zárlatok idején nem mentek a hajók, repülők, autók, akkor a kereslet visszaesett. Az olajtársaságok – látva a nyugat- európai kormányok klímabarát politikáját, az alternatív meghajtás erős támogatását – úgy gondolták, jóval kevesebb olajra lesz szükség a jövőben, így visszafogták a kitermelést és a fejlesztést. A járvány enyhülésével meglepetésként érte őket a hirtelen megugró kereslet, az olajipar pedig nem tud gyorsan mozdulni. A szakértő nem kecsegtetett sok jóval azzal kapcsolatban, hogy tartós marad-e az 500 forintos vagy afeletti üzemanyagár. – Ha nem erősödik radikálisan az elektromos autók piaca, akkor nem várható, hogy az üzemanyag lényegesen olcsóbb lesz. Az árakat magasan tartja a fuvarozás iránti óriási igény is – tette hozzá Torba Tamás.
– Az általános áremelkedés a kis jövedelműek zsebéből sokkal többet vesz ki, ezáltal továbbnyílik a társadalmi olló, lemorzsolódik a középosztály. A drágulás addig folytatódik, amíg kereslet van. Létezik azonban az a benzinár, ami miatt már kiürülnek az utak – fejtegette az elemző.
T. D.
