Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 16. csütörtök, Edit

Ezerarcú január

Újbuda   |   2016, január 20 - 13:05
Nyomtatóbarát változatSend by email

Elkezdődött a farsangi szezon, közeleg a Magyar Kultúra Napja, minderre pedig az újbudai kulturális intézmények is reagálnak.

2016 januárjában az Albertfalvi Közösségi Házba költözik az 1994-ben alakult Etele Helytörténeti Kör, új programcsomagot kínálva a ház látogatóinak. Az új kiállítótérben továbbra is megtekinthető lesz a Karinthy Frigyesnek emléket állító enteriőr, melynek legértékesebb eleme Karinthy Frigyes íróasztala és fotelje. Szintén látogatható lesz a magyar autógyártás atyját, Csonka Jánost bemutató tárlat: Csonka János személyes tárgyai, mérőeszközei, valamint egy levélhordó postás tricikli a Haris testvérek magángyűjteményéből származnak.

A kiállítóteret február 4-én adják át, de az Albertfalvi Közösségi Házban a gyűjtemény történetét bemutató minitárlat január 4-étől már látható. Január 22-én a Kályha galériában megnyitják a Gellért-hegy történetét bemutató időszaki tárlatukat, amely a kelta kortól kezdve a 20. századig követi nyomon a hegyhez köthető legendákat és valós eseményeket. Január 26-án pedig, a kiállításhoz kapcsolódóan, egy izgalmas előadásban ismerhetjük meg a Sziklatemplom és a pálos kolostor históriáját.

A Magyar Kultúra Napját zenés irodalmi összeállítással ünnepli a Gazdagréti Közösségi Ház – hol komolyabb, hol könnyedebb stílusban idézve a magyar irodalom gyöngyszemeiből.

Népballadák, vidám székely balladák, virágénekek, novellák, megzenésített versek hallhatók majd Andresz Kati színművésznő és Czipott Géza előadóművész, zeneszerző tolmácsolásában.

A mintegy 60 perces irodalmi műsorban elhangzanak – a teljesség igénye nélkül – Kisfaludy Károly, Móra Ferenc, József Attila, Romhányi József művei is.

A Gazdagréti Közösségi Ház szeretettel várja az irodalom- és kultúrakedvelőket, január 22-én, 16.30-kor, hogy egy forró tea mellett elmerüljenek a magyar nyelv és irodalom szépségeiben.

Szintén január 22-én nyílik meg Szendi Szűcs István képzőművész kiállítása a Kelenvölgyi Közösségi Házban. Különös fantáziavilágra nyit ablakot a keramikusként indult szombathelyi művész, aki fúr-farag, fest, fotózik és a képalkotáshoz a számítógépet is felhasználva, saját munkáit újra meg újra átértelmezve villantja fel édes-bús mesevilágának szeleteit. A most nyíló tárlat az újrahasznosított faanyagra készült alkotásait mutatja be. A vibráló képek élénk színei és tárgyai gyerekkorunk kedvenc idoljait, játékait is megidézik. Szendi Szűcs István fára festett szürreális világában könnyedén kalandozhatunk, mindegyik kép minden részletében új felfedezést ígér.

Egy nappal később az Őrmezei Közösségi Ház vár mindenkit fergetegesnek ígérkező farsangi bállal. A 19 órakor kezdődő programon az 1962-es “Ki Mit Tud” ének kategóriájának győztese felelős a hangulatért. Bakacsi Béla még a nagy generáció idejében robbant be a hazai popszakmába, a Bizony így van ez, szívem című slágerét máig is sokan dúdolják, nem csak a farsangi szezonban. Most viszont nem énekesként lesz jelen. Ő lesz az est lemezlovasa, azaz DJ-je, és mindent megtesz a jó hangulatért. Fenyő Miklós és a Hungária, az R-Go, a V'Moto-Rock, az Illés, Koncz Zsuzsa, Komár, az LGT, illetve Zorán dalai biztosan felcsendülnek majd az őrmezői nosztalgiaesten.

K.A.

Farsangi népszokások

A vízkereszttől a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tartó farsangi időszak a szórakozásról szól, több száz esztendeje az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemzik. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta, ezért tiltotta, de a kicsapongásokat gyakran a világi hatóságok sem nézték jó szemmel. A farsang ugyanakkor a tavaszvárás ősi örömünnepe is, a lakomázók, jelmezes felvonulók a természet bőségét és sokszínűségét kívánják előidézni. A magyar szokások a középkorban honosodtak meg, amelynek három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb hagyomány: farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz és húshagyókeddhez – utóbbi már a böjti étkezés kezdetét jelzi.

A szervezet tavaszi nagytakarítását megelőzően azonban jellemzően az ünnephez kapcsolódó fánkból fogy a legtöbb. A süteménynek mágikus erőt tulajdonítottak, a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, amely ha jól nyúlik, a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz.

A jelmezes bálokon feltűnő maskarák az utóbbi években egyre modernebbekké váltak. Míg az 1980-as években a saját készítésű maszkák voltak jellemzőek, mostanra gombamód szaporodtak el a díszletkölcsönzők. Húsz évvel ezelőtt az iskolákban és óvodákban a gyerekek bohóc-, szakács-, Piroska-, boszorkány-, tündér-, varázsló-, cowboy- és orvosjelmezben pompáztak. Napjainkban a Superman, a Pókember, a Mikiegér, a Macskanő, illetve a mobiltelefonra emlékeztető ruhák a népszerűek.

Jelmezkészítés Kelenvölgyben

A farsangi mulatságok alkalmából házi jelmezeket és álarcokat készíthetnek az érdeklődők az újbudai Kelenvölgyi Közösségi Házban február 6-án, szombaton. A Magyar Népművelők Egyesületének rendezvénye 15 és 18 óra között látogatható, kicsiket és nagyokat egyaránt várnak a szervezők. A Kultúrházak éjjel-nappal akció fő célja a művelődési házak és terek, a közösségi művelődés népszerűsítése. A belépő 500 forint, befizetésével nemcsak jelmezeket készíthetnek a látogatók, hanem Kovácsovics Fruzsina koncertjét is meghallgathatják.

Rockabilly Őrmezőn

A lendületesebb programra vágyóknak szól a Rockabilly Farsang, amelynek részeként jampiknak és jampipiknek beöltözött vendégeket várnak az Őrmezei Közösségi Házban február 5-én. Az 1200 forintos jegy a Tom White & the Mad Circus 19 órakor kezdődő koncertjére szól, ahol Elvis Presley, Carl Perkins, Jerry Lee Lewis, Johnny Cash, valamint jelenkori helytartója, Brian Setzer által képviselt műfajra táncolhatnak a résztvevők. A különleges zene receptje: nem mindennapi előadásmód, cirkuszi akrobatákat idéző színpadi mozgás. A ritmikus lüktetésnek köszönhetően a rockabilly abszolút kortalan – a jelmez pedig nem kötelező.

T. K.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.