A hajlandóság erősödésében közrejátszhatott, hogy karácsony óta Magyarországon is oltanak, és eddig alig volt hír negatívumokról. A továbbiakban nagyon fontos lehet, hogy mennyi vakcina érkezik és honnan.
Az első menetben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét először megszerző német–amerikai BioNTech–Pfizer vakcinával oltottak, amely a legmodernebb, géntechnológiai eljárással készült, utána jött be az első szállítmány a hasonlóan korszerű, az EMA engedélyével ugyancsak rendelkező amerikai Moderna oltóanyagból. Ezek annak a megállapodásnak az értelmében kerültek Magyarországra, amelyet tavaly nyáron fogadtak el az Európai Unió állam- és kormányfői, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök arról, hogy az EU koordináltan rendeli meg a remélt vakcinákat, amelyek lakosságarányosan jutnak majd el az egyes országokba. (Emögött szakértők szerint az is állhatott, hogy elkerüljék az olyan beszerzési versenyt, amely korábbi járványoknál, például a H1N1 esetében oda vezetett, hogy a többet ígérő országok sokkal hamarabb jutottak vakcinához.)
Az európai kiszállítások szűk keresztmetszete a modern szerek gyártókapacitásának korlátozott volta; nem arról van szó, hogy „Brüsszel nem ad” elegendő vakcinát (a Pfizer február közepére ígéri a termelés felfuttatását). Az EU-n kívül már ugyancsak bevetett brit AstraZeneca EMA-engedélye január végére várható, és az orosz Szputnyik V fejlesztői is beadták európai jóváhagyási kérelmüket.
Az uniós országok az EMA-tól függetlenül is jóvá hagyhatnak saját használatra vakcinákat. Az illetékes magyar hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai saját eljárásban ellenőrizték a Szputnyik V gyártási folyamatát és dokumentációját, és kiadták rá a veszélyhelyzeti gyógyszerbehozatalról és alkalmazásról szóló engedélyt. Ugyanezt megkapta az AstraZeneca oltóanyaga is.
A most kiadott OGYÉI-engedélyek hat hónapra szólnak (egyszer meg lehet hosszabbítani), a lapzártánk előtti hírek szerint a Szputnyik V nagy mennyiségű szállításáról már megállapodtak a felek. Az engedély önmagában kevés: a Nemzeti Népegészségügyi Központnak szakvéleményt kell kiadnia arról, hogy egy vakcina megfelel-e a dokumentumokban leírtaknak.
A magyar kormány az oltások felgyorsításának érdekében Kínától is tervez vakcinát rendelni, az OGYÉI szakemberei a helyszínen megvizsgáhatták a Sinopharm gyártási folyamatát. (Ez egy hagyományos, elölt vírust tartalmazó oltóanyag, Kínán kívül Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben, valamint Szerbiában alkalmazták eddig).
– Magyarország a Sinopharm esetében már megállapodott egymillió adag vakcináról – mondta el a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, ez néhány héten belül megérkezhet, ha az OGYÉI áldását adja rá. Gulyás szerint csak az uniós beszerzésen kívüli forrásokkal együtt lehet nyárra beoltani a lakosság 70 százalékát.
– Senkinek nem kell elfogadni olyan vakcinát, amilyet nem akar. Ha valaki sorra kerül az oltási rend szerint, megkérdezik, hogy igénybe veszi-e a rendelkezésre álló vakcinát. Ha nem, akkor újra felveszik vele a kapcsolatot, amikor az általa elfogadott vakcinából sikerül beszerezni – közölte a miniszter. (A kapcsolatfelvétel módjáról nem sokat tudni, január közepéig több mint 1,7 millióan regisztráltak oltásra, de visszajelzést nemigen kaptak.)
– Akár oltással, akár betegséggel szerez valaki védettséget, kap erről egy igazoló kártyát – jelentette be Gulyás Gergely. Az igazolás február közepétől érhető el, még nem tudni, hogy ez milyen jogosultságokkal jár. – Amíg a fertőzési adatok érdemben nem csökkennek vagy nincs tömeges oltás, addig nincs lehetőség általánosan változtatni a jelenlegi korlátozásokon – tette hozzá a miniszter. A hatályos rendelet értelmében a novemberben bevezetett szabályok február 1-jéig vannak érvényben, a kormány ezen a héten dönt róluk, de hírek szerint újabb kéthetes hosszabbítás lesz.
Újbuda