A Frici & Aranka amellett, hogy a „vadak királynőjét”, Böhm Arankát teszi fókuszba, szerelemről és barátságról szól, bő húsz esztendő budapesti történetét mutatja be. A két világháború közti feleszmélést, a veszteségek utáni emberi történeteket, művek és barátságok születését, a nem a harctéren, hanem az emberben magában zajló harcok milyenségét.
Az előzmények
„Irodalmárként nagyon régi álmom volt, hogy minél több oldalról mutassam be a századfordulós irodalmi életet, a kávéházi légkört, az alkotást, a művek születését – mondta el lapunknak Juhász Anna. – Bő tíz éve, 2010 őszén léptem be az első kávéházba, a kerületben álló Hadikba, hogy ezzel a céllal felélesszem a genius locit, a hely szellemét, és létrejött az Irodalmi Szalon. Ekkor kezdtem a Karinthy csalàddal foglalkozni. Az évek múlásával egyre inkább beleástam magam az akkori viszonyok, a háború árnyékában létrejött művek, a veszteségek és a szerelmek történetébe. Észrevettem, hogy a gondolataim és estjeim fókuszába az írók mellett egyre inkább a nők kerülnek. Nők, akik döntő pozícióban, egy változó légkörben hallatták hangjukat, akik kiálltak magukért, akik hatással voltak környezetükre. Így számomra is egyre izgalmasabb téma lett Karinthy Frigyes második felesége, Böhm Aranka. Tavaly nyáron egy, a színházakat megsegítő filmes pályázat olvasásakor férjemmel, Csáky Attila producerrel éreztük: ez lehetőség Aranka, valamint a századfordulós irodalom bemutatására. Az Újbudán lévő, nagy múltra visszatekintő Karinthy Színházzal közösen pályázva módunk nyílt a film megvalósítására. Karinthy Verával, Karinthy Márton lányával, az örökösökkel együtt fejlesztettük az ötletet, és vált az estek, az olvasmányok sokaságából forgatókönyv, filmterv és lassan film. Ebben Fráter Zoltán irodalomtörténész és Vajda Anikó író volt kollégám. 2020-ban, amikor pályáztunk, és a film munkálatai elkezdődtek, évforduló volt – Frici és Aranka száz esztendeje, 1920 nyarán házasodott össze –, úgy éreztük tehát, itt az ideje, hogy felidézzük életüket, és megismerjük őket közelebbről.”
A történet
„A Frici & Aranka című film 1917-ben veszi kezdetét: látjuk, ahogy Berény Róbert Aranka portréját festi műtermében, majd a másik szálon bemutatkozik Frici és felesége, Judik Etel („Boga”), gyermekének anyja. 1918-ban Boga a spanyolnátha áldozata lesz, Aranka szintén egy gyerekkel marad egyedül, mikor férje, Kertész Tivadar a háborúban szolgál. 1920-ban végül a két, másképp magányos ember egymásra talál. A klasszikus történetet talán kívülről fújjuk: Böhm Aranka ródlibalesetet szenved, a lábadozás idején barátnőivel „telefonbetyárkodik”; felhívja az Otthon Kört, ahol telefonhoz kér egy írót, Karinthy lép oda, ebből születik a szerelem. Méghozzá háború idején, amikor a kávéház a sziget, a kapaszkodó, a felszabadult társasági élet szimbóluma, ahol élni lehet, alkotni és örülni az életnek.
A film egy szerelem története, egy korszak története, a századforduló utáni Budapest története. Megjelenik benne szenvedély, irodalom, kávéház, harc, bizonytalanság, és megjelenik Boga, Tivadar, Kosztolányi, Szép Ernő és Tóth Árpád.”
Az alkotók
„A produkció operatőre Szecsanov Martin, rendezője Tóth Tamás, a látványtervező Pallós Nelli. Ékszereket, régiségeket műkincsszakértőktől, festményeket a Kieselbach Galériától kölcsönzött az alkotógárda. A parádés szereposztásban a kerületben jártas néző sok ismerőst fedezhet fel: Aranka udvartartásában ott lesz barátnőként három sztár, Balázs Andrea, Erdélyi Timea és Eke Angéla – ők mind szerepeltek a Karinthy Színház számos előadásában, éppúgy mint Lázár Balázs színművész, aki a New York Kávéház egy kulcsjelenetében tűnik fel. Judik Etelt Tenki Dalma játssza, Kosztolányi Dezsőt Hajdu Tibor, Kosztolányi feleségét, Harmos Ilonát Páder Petra. A címszereplők kiválasztása a castingon azonnal eldőlt: Karinthy Frigyest a Kaposváron, Cserhalmi György osztályában frissen végzett tehetség, Bölkény Balázs, míg Böhm Arankát a kivételes kisugárzású Szakács Hajnalka alakítja. A film korhű cím- és betétdalát Karinthy Vera énekli.”
|
|
|
|
|
|
