Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 20. vasárnap, Friderika

Folytatásra vár a Karinthy Színház története

Újbuda   |   2020, június 17 - 15:40
Nyomtatóbarát változatSend by email

A Karinthy Színház 38 éves története igazi sikersztori volt: az Újbudán otthonra lelő teátrum magánvállalkozásként jött létre és működött egy teljesen más alapokon nyugvó színházi rendszerben. A szakma elismerte, a közönség szerette, és új fényt vetett egy nem akármilyen irodalmi névre, hiszen az alapító tulajdonos Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Ferenc fia volt. Karinthy Márton igazgató-rendező halála után mindenki a történet folytatásában bízott – a happy endhez azonban néhány kérdést még tisztázni kell.

Karinthy Márton nem tudott a színháza nélkül létezni, mint ahogy – most már egyre inkább látszik – a színháza sem nélküle. Legalábbis úgy nem, ahogy azt az alapító tulajdonos-igazgató megálmodta: amikor szembesült azzal, hogy a betegséggel vívott harcból nem kerülhet ki győztesen, a teátrum jövőjét a legbiztosabb kezekben akarta tudni. Utolsó pillanatig hezitált, kinek a személye lehet a biztosíték arra, hogy az általa kijelölt úton működjön tovább a Karinthy és Karinthy Nonprofit Kft. Olyan embert keresett, amilyen ő maga is volt: aki szívvel-lélekkel, sajátjaként küzd a színház fennmaradásáért, van neve a szakmában, szórakoztató darabokat mutat be változatos szereplőgárdával, és nem fél bekopogtatni az ajtókon, hogy pénzügyi támogatást kérjen mindehhez. Ilyen ember pedig csak egy volt: maga Karinthy Márton. Lányára, Verára azért nem merte teljes mértékben rábízni a színház működését, mert ő nem vett részt aktívan a cég mindennapos tevékenységében sem ügyviteli, sem művészeti téren. Feltehetően féltette is, így abban látta a megoldást, hogy nem egy személyre, hanem rögtön háromra bízza legféltettebb kincsét.

Karinthy Márton

Végrendelet és útkeresés
Végakaratában Karinthy Márton három ügyvezető tulajdonost nevezett meg, aki egyenlő arányban örökli a Karinthy és Karinthy Nonprofit Kft. általa birtokolt 96,4 százalékos tulajdonrészét: Karinthy Verát (3,6 százalék az ő tulajdonában volt már), Kerekes-Katz Petrát, aki PR-marketingesként az utolsó időszakban a céges ügyekért is felelt, valamint egyik legjobb barátját, Major Attilát, a színház műszaki vezetőjét. A végrendelet tartalma csak a tulajdonlásra és az ügyvitelre vonatkozott, a művészeti munkára nem tért ki.
Karinthy Márton november 6-án elhunyt, és úgy tűnt, az örökösök között konstruktív együttműködés alakulhat ki. Megpróbálták azt az utat, amelyen az alapító tulajdonos is sokszor járt: tárgyalásokba kezdtek az önkormányzattal, a fővárossal és az állammal, több szakember és befolyásos személy tanácsát és segítségét kérték. – Mindenhol tárt karokkal vártak minket, a kulturális államtitkárságon is megnyugtattak, lesz olyan pályázat, amely a továbbiakban is segítheti a működésünket, az önkormányzat is nagyon konstruktívnak tűnt, vagyis tavaly év végén minden jel arra mutatott, hogy ebben az új felállásban is képes lesz működni a színház – mesélte lapunknak Kerekes-Katz Petra. Major Attila viszont úgy látta: – Bármennyire pozitív volt is a fogadtatás, sehonnan nem kaptunk kapaszkodót, konkrétumokat, amire lehetett volna építeni. Ez pedig lehetetlen helyzetbe hozott minket.
A problémák ez év elején kezdődtek: a napi ügyek megoldása mellett a jövőképet illetően is más-más elképzelése volt az érintetteknek. A tárgyalások és a szakmai megbeszélések folytatódtak, többek között Oberfrank Pált, a veszprémi színház igazgatóját, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) alelnökét is megkeresték, hogy segítsen a színház jövőjét megtervezni. – A beszélgetés során merült fel egy intendánsi pozíció lehetősége – folytatta Kerekes-Katz Petra. – Hogy jöhetne a színházhoz egy olyan személy, aki a pályázati anyagok menedzselésében és a támogatási formákban segítséget nyújthatna. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ez a lehetőség a legkevésbé fájdalmas a lehetséges opciók közül. Aztán egy ideig nem történt érdemi lépés az ügyben – fűzte hozzá.
– Szinte minden megbeszélés végén egyértelműsödött, hogy az állami szerveknek nincs jogi lehetősége egy magánkézben lévő kft.-t támogatni – foglalta össze Major Attila –, legalábbis olyan szinten biztosan nem, hogy ez eltartsa a színházat. A tárgyalások mindegyike azzal zárult, hogy legjobb esetben is csak a cég felvásárlása kerülhet szóba – fejtette ki Major.

Karinthy Vera

Eltérő jövőképek
Ez a lehetőség a vezetők között feszültséget eredményezett, ami a hagyaték értelmezésében csúcsosodott ki. Az alapító ugyanis azt kérte, hogy az ő szellemiségét folytatva működjön tovább a Karinthy Színház. Petra olvasatában ez annyit jelentett, hogy a cég a végrendelet szerinti három örökös vezetésével működjön tovább; úgy látta, az alapító halála után két hónappal korai lenne feladni a küzdelmet. – Az önállóság és szabadság Marcinál mindennél előbbre való volt, politikától és minden egyéb nézettől mentesen igazgatta a színházat – indokolta álláspontját. – A következő évadot sokkal több energiabefektetéssel ugyan, de önállóan is meg lehetne oldani. Marci 38 éve is erről szólt, évadról évadra tervezett, és sosem látott előre. Ez a szabadság ára, amelyet ő vállalt, és nekünk is kötelességünk lenne ezt vállalni – tette hozzá.
Vera és Attila viszont a cég eladásában látta a hosszú távú, biztonságos fennmaradás lehetőségét. – A Karinthy Színház szellemisége nem a cég tulajdonlására vonatkozik, nem a helyszín, és még csak nem is a bemutatott darabok határozzák meg a „karinthyságot”, hanem az, ahogy édesapám működtette ezt – fejtette ki Karinthy Vera. – Ő mindig szívén viselte a stáb sorsát, és úgy érzem, az örökségem része az is, hogy biztonságot teremtsek számukra. De be kell látnunk azt is, ha önerőből ez már nem megy. Most éppen kaptunk támogatást, de egyáltalán nincs biztosítva az, hogy ez a jövőben is megvalósulhat – nyilatkozta az alapító lánya.
Major Attila úgy látta, az ajtók bezárultak előttük. – Az, hogy egy olyan ember, mint Marci rám merte bízni a kincsét, olyan megtiszteltetés, ami felelősséggel is jár. Mégpedig azzal a felelősséggel, hogy mindent megteszünk az életművének fennmaradásáért. Ha van, akinél jobb kezekben van a színház, és képes azt életben tartani, akkor én is képes leszek lemondani róla – fogalmazott. Mivel a színház jövőjét másképp látták, Vera és Attila februárban megkérték Kerekes-Katz Petrát, hogy távozzon az ügyvezetői székből.
A színháznak nem voltak adósságai, a pénzügyi mérleg még a szétváláskor is pozitív maradt. Annak ellenére is, hogy az új színházi törvény értelmében a támogatási lehetőségek bizonytalanná váltak. A koronavírus-járvány viszont a színházak életét is ellehetetlenítette, ami miatt bevételtől esett el a gazdasági társaság. Ettől függetlenül jó híreket is kapott a Karinthy: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) májusban közel 150 millió forint többlettámogatást szavazott meg a színháznak a 2020/2021-es évad működtetésére. Szintén májusban hozta nyilvánosságra a minisztérium az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásáról szóló döntési listáját, amely szerint a Magyar Teátrumi Társaság 300 millió forintot kapott ingatlanvásárlásra a Karinthy Színházzal „összefüggésben”. – Bár tulajdonos lévén érintett vagyok az ügyben, csak a sajtóból értesültem arról, hogy az MTT érdeklődik a színház iránt – mondta el Kerekes-Katz Petra. – Az előzetes hírek még arról szóltak, hogy az EMMI a támogatást ingatlanvásárlás céljára biztosítja, ami azért is érdekes, mert a Karinthy Színház önkormányzati bérleményben működik. Később az EMMi egy közleményben pontosított, amelyben már nem az ingatlan, hanem a kft. megvásárlásáról beszéltek. Ennek ellenére velem mint tulajdonossal mai napig nem vették fel a kapcsolatot – fogalmazott Kerekes-Katz Petra.
A többségi tulajdonos, Karinthy Vera úgy nyilatkozott, az MTT-vel ő is csak júniusban kezdett el tárgyalni, a megbeszélések még csak a jövő évad művészeti terveire irányultak. A cégügyekre vonatkozó érdemi tárgyalásokra várhatóan augusztusnál korábban nem kerülhet sor, júliusban kezdődik a cég jogi és gazdasági helyzetével kapcsolatos átvilágítás. – A legfontosabb feladat számomra az, hogy kiemelten figyeljek majd a stáb sorsára. Szeretném azt is, ha az elkövetkező időszakban is olyan darabok kerülnének színpadra, amelyek közel álltak édesapám értékrendjéhez. Ebben a munkában pedig szeretnék aktívan részt venni a jövőben is – mondta Karinthy Vera.

Kerekes-Katz Petra

Maradhat a magánszínházi modell
Az EMMI május 16-án kiadott közleményében arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület az anyagi nehézségekkel küzdő színház átvételével késznek bizonyult megteremteni a Karinthy biztos fennmaradási körülményeit. – Az EMMI és az MTT közös célja a színház kulturális örökségének megtartása, a Karinthy Márton vezetésével megteremtett művészi értékek továbbvitele – hangsúlyozta a minisztérium. – A szerződés részleteiről a két félnek, a jelenlegi üzemeltető nonprofit kft.-nek és a Teátrumi Társaságnak kell megegyeznie. A színház további működtetésében a Karinthy Márton által kialakított magánszínházi modellt tartjuk kívánatosnak – jelezte az EMMI. A közlemény arra is kitért, hogy a 300 millió forintos támogatási összeg a vételár és az átadás-átvétel költségeit fedezi, folyósításának feltétele pedig a jelenlegi tulajdonosokkal való megegyezés.
Az MTT is hasonló álláspontot képvisel. Szabó László, a társaság titkára lapunknak elmondta: az egyesületnek megítélt összeget a nonprofit kft. megvásárlására és az átadás-átvétel költségeinek fedezésére kívánják fordítani. A tervek szerint az Újbuda Önkormányzatának tulajdonában álló, színházként funkcionáló ingatlant a továbbiakban is bérelnék, hogy a Karinthy Színház ugyanúgy, ugyanazon a helyszínen folytathassa a tevékenységét, mint az alapító idejében. Egyelőre még csak tárgyalási szakaszban vannak, amíg az átvilágítás nem fejeződik be, addig nem lehet beszélni konkrét megállapodásról. Ugyanakkor a sajtóhírek megjelenése miatt elkerülhetetlennek tartják, hogy az önkormányzat vezetőségével elkezdjék a tárgyalásokat a működési tervekkel kapcsolatosan; mint mondta, hamarosan felveszik a kapcsolatot Újbuda polgármesterével, hogy a jövőbeli elképzelésekről egyeztessenek. Szabó László azt is megerősítette, hogy ha az adásvétel megvalósul, akkor a Karinthy továbbra is magánszínházként üzemel majd, a nonprofit kft. tulajdonosa a Magyar Teátrumi Társaság Egyesület lesz, a működéshez szükséges anyagi forrásokat pedig elsősorban önerőből, valamint állami támogatásból szeretnék előteremteni. A tervek szerint az ott dolgozó csapatra, így Karinthy Vera közreműködésére is számítanának a jövőben. – A legfontosabb számunkra továbbra is az, hogy Karinthy Márton szellemiségéhez hű, jól működő, szórakoztató színházat hozzunk létre – tette hozzá. A tervek szerint a Karinthy Színház új évada már ebben a felállásban kezdődhet el.

Major Attila

A Karinthy Színháznak otthont adó ingatlan tulajdonosa Újbuda Önkormányzata; a több mint 366 négyzetméter alapterületű színházi létesítményen túl egy közel hasonló méretű raktárhelyiséget is bérel a teátrumot működtető Karinthy és Karinthy Nonprofit Kft. a kerülettől. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, és a közös költséghez való hozzájárulásért cserébe ingyenes használatra kapta meg a bérleményt a gazdasági társaság. A nonprofit kft. tulajdonához két, a színházzal egybeépített ingatlan tartozik, egy kisebb lakás, valamint a korábbi papír-írószer üzlet. A gazdasági társaság tulajdonát képezik még a berendezés, a színházi kellékek, a technika, valamint a szerzői jogdíjak is.



Újbudának fontos, hogy megmaradjon a színház
Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Újbuda Önkormányzatát is. Barabás Richárd kultúráért felelős alpolgármester azt mondta, folyamatos a kommunikáció a kerület és az örökösök között, az esetleges új tulajdonosi kör megkeresését még várják. A kerület kulturális életében a Karinthy név mindig is meghatározó volt – hangsúlyozta az alpolgármester –, így Újbuda számára fontos, hogy a színház megmaradjon, és továbbra is működjön. Mi kompromisszumkészek vagyunk, és szeretnénk, ha a legkevesebb konfliktussal oldódna meg a tulajdonosváltás – tette hozzá Barabás Richárd.

Kelemen Angelika

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Újbuda visszaszerezte a támogatást  

Dr. László Imre, Újbuda polgármestere megvédte a gyermek-egészségügyi centrumot - 85 ezer gyereket lehet így sokkal magasabb színvonalon ellátni – Újbuda Önkormányzatának sajtóközleménye –

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.