Vizsgálatok folynak világszerte a COVID-19 és a BCG oltás közötti összefüggések bizonyítására vagy cáfolatára, Magyarországon a Korányi Intézet folytat ilyen jellegű kutatásokat, de még semmi pontosat és biztosat nem lehet tudni.
– Elméletileg a BCG oltás valóban nagyon mélyen belenyúl az immunrendszerbe, ám ennek a hatása gyakorlatilag elmúlik a kamaszkor végére – mondta dr. Falus Ferenc korábbi országos tisztifőorvos. Véleménye szerint azokban az országokban volt súlyosabb a koronavírus-járvány, ahol a nemzetközi kapcsolatok kiterjedtebbek, és viszonylag később szüntették be az országok közötti mozgást, illetve később rendelték el a távolságtartást, mint például Magyarországon. – Kizárni a BCG oltások hatását a vírusra nem lehet, de a statisztika önmagában számomra nem meggyőző bizonyíték, sem arra, hogy újraoltási programot kellene kezdeni, sem arra, hogy ez a vakcina védett meg bennünket a nagyobb járványtól – fejtette ki Falus Ferenc. – Minket az óvott meg, hogy otthon maradtunk. A vírus pedig továbbra is itt van körülöttünk, úgyhogy aki emberek közé megy, közösségi közlekedésben vesz részt, megfordul üzletekben, tömegrendezvényeken, annak kötelező a maszk, elsősorban azért, hogy megvédje magát és másokat a fertőzés ellen.
A tüdőgyógyász volt tisztifőorvos kiemelte, hogy több figyelemre méltó szakmai tanulmány állítja, lényegesen kisebb a megfertőződés kockázata szabadtéren, mint zárt területen. Egy japán tanulmány például közel hússzor kisebbnek találta a kockázatot a megfertőződésre a szabad levegőn, mint zárt térben. – A másik fontos szempont – emelte ki a szakember –, hogy a nemzetközi utazási viszonyok nagyban befolyásolják a fertőződési adatokat. Amikor Vuhanban kitört a járvány, készültek matematikai modellek arra, hogy a világ melyik harminc városában fog a leghamarabb elterjedni a fertőzés – emlékeztetett Falus Ferenc –, és az a matematikai számítás, amelyik tulajdonképpen az idegenforgalom és az utazások statisztikájából indult ki, teljesen pontosan be is jött.
Tehát továbbra is maszk, kézmosás és távolságtartás; ez az a három elengedhetetlen dolog, amit tehetünk. És bízzunk benne, hogy minél hamarabb meglesz az a vakcina, ami a koronavírus ellen is hatékony – tette hozzá. Falus doktor egyébként bizakodó ez ügyben, mint mondja, az előjelek jók, hiszen több mint száz helyen folyik oltóanyag-kutatás, több helyen már embereken is tesztelik ezeket, és egyre több olyan információ érkezik, miszerint reménykedni lehet például abban, hogy aki átesett a betegségen, az hosszabb ideig tartó védettséget szerzett.
| Aki fiatalabb 120 évesnél, az megkapta az oltást Kerékgyártó István író 1953-ban született, a sajtóhírek hatására, amelyek szerint az 1954 után születettek vannak beoltva Magyarországon a BCG vakcinával, ő maga is kutatásokba kezdett. Korabeli újságcikkek és írásos anyagok alapján arra a következtetésre jutott, hogy mindenki megkapta ezt az oltást Magyarországon, aki fiatalabb 120 évesnél. – Már a 20. század elején nagyon sok tébécés volt nálunk, morbus hungaricusként emlegették a „gümőkórt”, vagyis a tuberkulózist, amely nemcsak a szegények körében, hanem a közép- és felsőosztályból is számtalan áldozatot szedett – mesélte az író. – Ezért már a múlt század elején elkezdődtek a védőoltással kapcsolatos kutatások és kísérletek. 1947-ben alkalmazták először Magyarországon a BCG vakcinát, majd 1948 tavaszán megindultak a tömeges oltások az egész országban – mondta. Kerékgyártó István azt javasolja azoknak, akiket behatóbban érdekel a BCG oltás történeti háttere, hogy olvassanak korabeli megyei és helyi újságokat, hiszen majdnem minden lap beszámol a múlt század ’40-es éveinek végén arról, hogy csoportosan mennek az emberek védőoltásra. |
T. E.
