Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 28. csütörtök, Stefánia

Hosszú távú tervek a következő öt évre

Újbuda   |   2014, november 3 - 00:00
Nyomtatóbarát változatSend by email

Komoly növekedési lehetőséget jelent Újbudának, hogy Budapest terjeszkedése mostanra elsősorban a déli kerületek irányába mutat. Ezt egy hosszú távú programmal kívánja kihasználni a kerület vezetése – mondta lapunknak Hoffmann Tamás polgármester. A Duna menti, egykori „barna területek” hasznosítása e folyamat része lesz. A polgármester tervei több cikluson ívelnek át, az egykori iparterületek fejlesztését nemcsak szabályozással, hanem esetlegesen tulajdonszerzéssel is elősegítenék.

– Október 22-én alakult meg az önkormányzati képviselő-testület. Mi változott szervezeti szinten az előző ciklushoz képest? Milyen területeket kaptak az alpolgármesterek?
A testületi ülésen két alpolgármestert választottunk. Molnár László nem ismeretlen a lakosok előtt, korábban is betöltötte ezt a funkciót, és vitte a mostani területeit, így a szociális és családügyeket. Rendkívül lelkiismeretes, nagyon örülök, hogy továbbra is vele dolgozhatom. A testület Király Nórát választotta a másik alpolgármesternek, ő sem ismeretlen a választók előtt, hiszen gazdagréti képviselőként régóta dolgozik a testületben. Rendkívül aktívan és lelkesen vetette bele magát a munkába, ahogy azt korábban is tette. Király az egészségügyet és a közbiztonságot felügyeli. A hozzám tartozó területek változatlanok maradtak.

– A testületi alakuló ülés rögtön ellenzéki méltatlankodással indult: azt kifogásolták, hogy megszűnne az ülésekről adott online közvetítés, illetve hogy az új Szervezeti Működési Szabályzatban a korábbi évi 12 helyett évi hat ülést irányzott elő kötelezően a vezetés.
Az ellenzék tiltakozása természetes, bár a kerületi testületben néha olyan dolgokat is kifogásolnak, amelyekben semmi „turpisság” sincs. Nem számítok kevesebb testületi ülésre, mint a korábbi években. Annyi ülést irányoztunk elő, amennyit az önkormányzati törvény előír. A rendkívüli ülések számával szinte biztosra veszem, hogy nem lesz kevesebb idő a kerületi önkormányzati jogalkotásra és a felmerülő ügyek megtárgyalására. Nincs akna elrejtve, tapasztalatok szerint a működési szabályzatban bőven elég évi hat kötelező testületi ülés előírása. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatták, hogy amikor szükséges volt, rendkívüli ülésen tárgyaltuk meg a vitatott kérdéseket. A korábbi jogszabály feleslegesen tartalmazott többletülésekre vonatkozó kötelezettséget. Ami engem illet, sokkal jobban örülnék, ha a továbbiakban hatékonyabban működne a testület, és valóban a kerületi ügyekre koncentrálnánk. Sokszor azzal szembesültünk, hogy a képviselők – a kerületi ügyekből kiindulva – ajtón belülre hozták a nagypolitikát. Ezek jellemzően olyan ügyek, amelyeket helyben aligha tudunk megoldani. Nincs hozzá jogi eszközünk.

– Mi lesz a fő csapásirány a következő egy-két évben, milyen területekhez kíván hozzányúlni?
Vannak jogszabályi kötelezettségeink, ilyen például a gazdasági program; elkészítésének megvan a határideje, és szabályozott, hogy mit kell tartalmaznia. Ez egy, a kerületre vonatkozó rendkívül pontos anyag, amit össze kell állítanunk, ez most a legfontosabb. Ezen kívül talán mindenki számára ismert, hogy vannak állandó önkormányzati feladatok, amelyeket kezelni kell, illetve az ügyek intézését, ha lehet, gyorsítani szükséges. Ehhez kapcsolódóan már most elő kell készíteni és minél gyorsabban le kell adni a jövő évi költségvetést, ami nyilvánvalóan meghatározó lesz nemcsak a 2015-ös, hanem az azt követő időszakra is. Ugyancsak állandó feladat a külső források felkutatása. Ezzel nagyjából össze is állítottam a következő néhány hónap munkabeosztását, fontossági sorrendben.

– Van némi ellentmondás az önkormányzati, különösen a fővárosi és a kormányzati kommunikáció között a külső források elosztását illetően. A főváros azt mondja, lesz uniós pénz fejlesztésekre, a kormányzat viszont inkább a vidéki városokat és a megyéket támogatná. Ön hogyan látja, lesz külső forrás a tervezett fejlesztésekhez?
Erre addig nem tudok érdemben válaszolni, amíg el nem jutunk odáig, hogy meglássuk, mekkora forrásból gazdálkodhat Budapest, illetve mennyi pénz áll az egyes kerületek rendelkezésére. Az azonban biztos, hogy a főváros számára és egyben számunkra is rendelkezésre álló külső forrásokat nagyon átgondoltan és hatékonyan kell felhasználnunk. A fejlődésre mindenképpen kell forrást találni, azt hiszem, ebben nagyon szorosan együtt tudunk dolgozni Budapesttel.

– Hogy áll most a jövő évi kerületi költségvetés tervezete?
Az alapok megvannak, a munka elkezdődött, de ahhoz, hogy a 2015-ös egész éves költségvetést összeállítsuk, látnunk kell, idén mekkora forrást takaríthatunk meg. A végleges számok természetesen a mostani évet összefoglaló zárszámadás után lesznek meg.

– Több vagy kevesebb pénzzel számol a város vezetése?
Semmi jel nem mutat arra, hogy kisebb költségvetéssel kalkuláljunk, a magam részéről a 2014-es összeggel megegyező büdzsében gondolkodom. Most kerülhetnek sorra olyan beruházások, mint például a gyermek-egészségügyi központ, ahol az ingatlan nemrég került önkormányzati tulajdonba. Ez megfelelő alap ahhoz, hogy a költségek többéves elosztásával beinduljon a projekt. Vannak persze tovább folytatandó fejlesztések, ilyen például a közterület-felújítás és az utak, járdák megújítása.

– Mi lesz a kerület Duna menti, egykori barna (ipari) területeivel. A tervekből azt derült ki, hogy itt hosszú távú fejlesztési program indul.
A barna területek, a Duna kerületi partszakaszán húzódó egykori iparterületek visszaszerzése és fejlesztése az egyik legfontosabb program. Ez nyilván nem egy projekt lesz, hanem egy folyamat, ez ügyben a város vezetése több cikluson átívelő programban gondolkodik. Azt kell vizsgálni, mekkora forrás marad meg a kötelezően elvégzett és az eddigi fejlesztési irányban teljesülő projektek után. Minél több erőnk marad az elvégzendő munka után, annál nagyobb figyelmet fordíthatunk a szóban forgó területek hasznosításának elősegítésére. Itt nem csak arról lenne szó, hogy szabályozással és mindenféle pénzbe nem kerülő önkormányzati támogatással segítsük elő a hasznosulást. Több területnél célszerű lesz tulajdonhoz jutni, és ez alapján elkészíteni a fejlesztési terveket. Erre pedig költeni kell.

– Mekkora lehetőség van ezekben a területekben? Budapest terjeszkedési iránya dél felé elképzelhető, az északi lehetőségeket már kihasználta a város.
Ez óriási lehetőség a kerületnek. Elég csupán arra gondolni, hogy a rakpart kihasználása ma a Kopaszi-gátnál véget ér. A másik, hogy e területek jelenthetik a városrész növekedésének alapját. Ebben a fővárossal maradéktalanul együtt tudunk működni. A fővárosnál most készül egy tanulmány, amelyben a déli Duna-szakasz menti kerületek igényeit, fejlesztési terveit szedik össze.

– Összegezve: a mostani ciklus ugyan öt évre szól, de nem lehet hátradőlni, munka még több lesz, mint a korábbi ciklusban. Ráadásul a polgármestereknek az eddiginél aktívabban kell részt venniük a Fővárosi Közgyűlés munkájában is.
Úgy néz ki, sokkal több munkával jár a következő időszak, de le kell szögezni, hogy ez nagyon hasznos lesz a kerület számára. Hiszen ez a kulcs a pluszforrások megszerzéséhez.

– Ön reálisnak tartja azt a kormányzati elképzelést, hogy a jelenlegi 23 budapesti kerületből összevonásokkal kevesebb jöjjön létre?
Ez jelen állás szerint nagypolitika. Nem szabad elfelejteni, hogy új helyzet állt elő a választások nyomán. A kerületi városvezetés „beül” a közgyűlésbe, és természetesen mindenki a saját kerületének az érdekét helyezi előtérbe. A gondolatot nem tartom rossznak, vannak benne logikus és gazdaságosságot előirányzó, ezzel együtt megfontolandó elemek, de egyelőre nem jött el az idő erről beszélni.

H.Gy.

Hosszú távú tervek a következő öt évre