Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 29. hétfő, Taksony

Húsvéti gondolatok és üdvözlet székelyföldi testvértelepülésünkről

Újbuda   |   2021, március 30 - 10:44
Nyomtatóbarát változatSend by email

A húsvét Kézdiszék egyik legjelentősebb ünnepköre, amikor a székely családok, közösségek is Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek. Jelentőségét az is fokozza, hogy hat héten át készülünk rá.

A farsangi vidám hetek után hamvazószerdától egészen húsvétig tart a nagyböjt, amikor víg mulatságokat és esküvőket nem szervezünk. Az ünnepkör eseményei virágvasárnappal kezdenek sűrűsödni, amikor barkát szentelünk a templomban annak emlékére, hogy a Jeruzsálembe bevonuló Jézust pálmaágakkal üdvözölték. Virágvasárnaptól, amikor a szentelt barka, vagyis a pimpó bekerül a szobába, már érezni lehet, hogy közeledik az öröm, a feltámadás. Van, amikor a pimpót már egy héttel virágvasárnap előtt beszerezzük, de csak a szentelés után szabad bevinni a házba. Akinek nincs, annak a ministránsok adnak szentmise előtt. Ezeknek a megszentelt ágacskáknak különleges hatást tulajdonítunk, megvédik a családot különböző ártalomtól, csapástól, betegségektől vagy villámcsapástól.

A húsvét előtti nagyhéten általában elhalkulnak a falvak, az emberek csendben készülnek az ünnepre. A templomok harangjai nagycsütörtök déltől egészen a feltámadásig elnémulnak, ilyenkor „Rómába mennek”. A templomban a keresztet fehér színű gyászlepellel takarjuk le, a mellékoltároknál virágokkal díszítjük Jézus jelképes sírját.

Székelyföldön már nagypénteken elkezdődik az ünnepi étkek készítése. Ekkor vágjuk le a bárányokat, melyeket szombaton a kenyérsütéssel együtt a kemencében készítünk el. Az aprólékokkal töltött bárány elengedhetetlen az asztalról húsvét reggelén.

A színkatolikus falvak családjai húsvétvasárnap a reggeli misén szenteltetnek ételt. A radinás kasba általában frissen sütött kenyeret, főtt sonkát, kalácsot, báránysültet, főtt tojásokat, bort, pálinkát és sót, valamint bicskát is tettek (a radina a komatál megfelelője – a szerk.). A díszes kendővel letakart kosarat általában az oltár előtti lépcsőre helyezik el, majd a plébános a mise alatt megáldja az ételneműket, melyeket a család együtt fogyaszt el, minden morzsát megbecsülve.

Húsvét másodnapjára a legények elindulnak a locsolkodásra. Útközben, ahol kutat találnak, kihúznak egy veder vizet, s azzal locsolnak délig, amíg a templomtoronyban meg nem szólal a harang, onnantól csak szagosvízzel szabad locsolni. (A szagosvíz az a kölni vagy a parfüm.) Az ügyesebb legények verset is mondanak, cserébe az asztalra van terítve egy csomó finom sütemény. Idei bárány és piros tojás is kerül közéjük; a tojást a lányos házaknál rendszerint nagypénteken festik meg, hogy ajándékba adják a locsolásért. Régen a keményre főzött tojásokra viasszal írták a mintákat, színezésre az erdő-mező növényeit használták. A hagymahéj rozsdaszínűre, a tölgyfahéj, a sáfrány, a vadalma-, vadkörtevirág, az égerfa héja, a kökörcsin virága sárgára festik a tojásokat. Az égerfa bogyója kékre, a lencse és a gubacs feketére fest, a bürök zöld, gálickővel vegyítve sötétpiros színt ad. Festés után szalonnabőrrel áttörölték a héjat, hogy csillogjon. A tojásfestés és -ajándékozás praktikus magyarázata, hogy a böjt alatt összegyűlt tojásokat el kell fogyasztani.

Régebben volt olyan, hogy szegfűt tűztek a locsolkodó mellkasára, s akkor tudta, hogy május első éjjelén vagy zöld ágat kell vigyen – ami a nyírfa vagy a májusfa, ki hogy ismeri –, vagy pedig egy zenét elhúztak a lány udvarán szépkürttel vagy harmonikával, esetleg hegedűvel.

Manapság nagyjából ugyanez van, de az írott tojások festésével, a hagyományokkal már közülünk is egyre kevesebben foglalkoznak. A fiatalabb gyermekek megtanulnak egy verset, de nem olyan szépet, mint nagytatáink tették. Locsolkodnak, szavalnak, s kapnak ügyesen egy-egy tojáskát. Déli 12 órakor nekik uccu hazafelé, jönnek a nagyobb legények, s nemcsak azok, mert az idősebbek is el-elmennek locsolni. A húsvét bállal, zenés mulatsággal ér véget.

Az ünnepekre a kisebbeknek sok tojást, a nagyobb legények ügyeljenek magukra menet közben, s a férfiak is serénykedjenek erősen! A lányoknak sok locsolót kívánunk, s reméljük a nagymamákat is meglocsolják, ők se hervadjanak el jövőre!

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Forrás: Kakas Zoltán:
Háromszéki írott tojások

Pozsony Ferenc: Háromszéki ünnepek

Baráti elbeszélgetésekből jegyezte:
Kaczeus Beáta testérvárosi kapcsolattartó

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Zajmérés tehet pontot a reptér ügy végére

A Budaörsi repülőtéren közel 100 éve szállnak fel és le a repülőgépek, de a működése csak az elmúlt években kezdte zavarni a környékbelieket. Egy magáncég ugyanis sportrepülőgép oktatást indított, aminek eredményeként a közeli lakóparkokban minden hétvégén úgy érzik, akaratukon kívül egy repülőnap kellős közepébe csöppentek. A megnövekedett zajterhelés miatti panaszokkal a zsebében Molnár Gyula országgyűlési képviselő egészen Palkovics miniszterig ment, hogy orvosolja a problémát.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.