Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 20. kedd, Tivadar

Intenzív problémák a Szent Imre Kórházban

Újbuda   |   2021, március 8 - 09:10
Nyomtatóbarát változatSend by email

Március 1-jén megszűnt a betegek fogadása és ellátása a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológia Szakági Szubintenzív részlegén. Az intézmény közlése szerint „átmenetileg, nagyon rövid időre” kényszerültek az osztályon kezelendő pácienseket más intézetbe irányítani.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ határozata szerint március 2-ától a Szent Margit Kórházat, a Betegápoló Irgalmas Rendet, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetet és az Uzsoki Utcai Kórházat jelölték ki azon szubintenzív ellátást igénylő betegek ellátására, akiket egyébként a Szent Imre Kórház volna köteles fogadni.

A Szent Imre Kórház intenzív osztályáról legalább tizenhét szakdolgozó és három orvos távozott, miután nem írták alá március 1-jén az egészségügyi szolgálati jogviszonyba lépésről szóló szerződést. Ezt minden olyan dolgozónak meg kellett tennie, aki az állami egészségügyben akart maradni, orvosoknak, ápolóknak, egyéb szakembereknek egyaránt. Az új szerződés alapján egyebek közt elvesztették közalkalmazotti státusukat, meghatározott időre átvezényelhetővé váltak, csak engedéllyel vállalhatnak másodállást, a hálapénz pedig büntetendő lett. Az orvosok mindezért cserébe érzékelhető béremelést kaptak, az ápolók azonban nem.

– A Szent Kristóf Szakrendelőt nem érinti a felmondások problémája – tájékoztatta lapunkat dr. Lehoczky Péter, az intézmény főigazgatója. Mint hangsúlyozta, ez csakis az alkalmazottak és a vezetőség között meglévő személyes bizalomnak köszönhető. Biankó szerződéseket voltak kénytelenek aláírni az érintettek, mert annyi kérdést kellett tisztázni két nap alatt több száz dolgozóval, ami gyakorlatilag lehetetlen. Ehhez nagyfokú bizalom, tolerancia és rugalmasság kellett.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint országosan az érintettek 96,3 százaléka, több mint 106 ezer szakember lépett be az egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Ily módon mintegy négyezerrel csökkent a járványhelyzet közepette az állami egészségügyben dolgozók száma. Van, ahol úgy fogadták el a szerződést az érintettek, hogy még visszatérnek az ügyre. A Szegedi Tudományegyetem klinikai központjához tartozó orvosok többsége például a betegellátás érdekében aláírta szerződését, de záradékban rögzítették, hogy ha május 31-éig nem teljesülnek az elvárt feltételek, akkor felmondanak.

EGYELŐRE GYŐZÖTT A HIVATÁSTUDAT

Március 1-jéig kellett aláírniuk új munkaszerződésüket az egészségügyi dolgozóknak. Az első tapasztalatokról érdeklődtünk dr. Soós Adriannánál, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökénél.

– Az egészségügyben dolgozók körében nagy a hivatástudat, különösen egy ilyen járványidőszakban, nyilván ezért írta alá a többség most az új szerződést, noha sok aggályuk lehet ezzel kapcsolatban – véli
dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Ez nem jelenti azt, hogy később többen nem gondolják meg magukat. Maradt érzékeny kérdés, így a másod- és mellékállás engedélyezése, amelyre nagyon sokan rászorulnak. Komoly feszültségforrás, hogy az amúgy is kevés számú szakdolgozó – például az ápolók, asszisztensek – fizetését nem emelték, míg az orvosokét jelentősen. A szakdolgozók közül eddig is nagyon sokan mentek külföldre vagy elhagyták a pályát – félő, hogy ez folytatódik. Egy biztos megélhetést nyújtó, kiszámítható rendszer sokakat itt tudna tartani, de az új bérezés nem veszi figyelembe a munkaterheket, további aránytalanságot okozva. Ráadásul az érintettekkel a jogszabályi változtatásokról alig-alig konzultáltak.

Nem kevesen a rossz munkakörülmények miatt mennek el. Míg vidéken sok helyen, elsősorban uniós pénzekből, jelentős fejlesztések történtek, addig a fővárosban – ahol a betegek közel negyven százalékát látják el – többnyire elavultak az épületek, és sokszor a műszerpark is korszerűtlen.

D. J.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Karinthy és a Nézőművészeti Kft.  

Az Utazás a koponyám körül című Karinthy-kisregény színpadi adaptációjának bemutatására készülnek a Nézőművészeti Kft. művészei, Scherer Péter és Marton Róbert, Gyulai Eszter közreműködésével. Az alkotói folyamatról, a Karinthy családhoz való kötődésről és az őszre tervezett előadásról beszélgetett a művészekkel Kovács Gabriella a B32 Galéria és Kultúrtér Hármas szereposztás című podcastsorozatában.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.