Tíz képzésterület több mint negyven szakának rangsorát tartalmazza a legjobb hazai felsőoktatási intézmények jegyzéke. A HVG kiadványát a hallgatói és oktatói kiválóság alapján állították össze. Figyelembe vették a nappali alap- és osztatlan képzésekre első helyen jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a B2-es vagy C1-es nyelvvizsgával felvett hallgatók átlagát, a középiskolai tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést elért elsőévesek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók számát, valamint az MTA-címekkel rendelkező oktatók arányát.
Az írásban kitértek arra is: ha sorrendbe állítják az intézményeket a hallgatók száma szerint, a lista első tíz intézménye adja az összhallgatói létszám közel háromnegyedét, ami mutatja ezeknek a képzési központoknak a magyarországi felsőoktatási szférában betöltött meghatározó súlyát - olvasható a kiadványban. Közülük is kiemelkedik az az öt intézmény, amely külön-külön is tízezer főt meghaladó létszámával összesen a teljes hallgatóság közel felét teszi ki: ezek a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem.
Mint írták, korábban még feltűnő volt, most viszont már nem meglepetés, hogy a rangsor első felében található három, a nagy létszámú universitasokhoz képest közepes méretű intézmény, a Pannon Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem. A nyugati országrészben található felsőoktatási regionális központok jó helyezésüket elsősorban az oktatói gárda minőségének, illetve a kedvező oktató-hallgató aránynak köszönhetik. Változás tapasztalható viszont a vidéki főiskolák versenyében: a különböző szempontok szerinti kiegyensúlyozott szerepléssel az idén az egri Eszterházy Károly Főiskola érte el a legjobb eredményt, ami közvetlenül az első harmadot követő rangsorpozíció megszerzéséhez volt elegendő - olvasható az összegzésben.
MTI
