Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 9. csütörtök, Lukrécia

Karinthy Mártonra emlékeztek a B32-ben

Újbuda   |   2019, december 16 - 13:20
Nyomtatóbarát változatSend by email

Színészek emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Karinthy Márton íróról, színház igazgatóról a B32 Galéria és Kultúrtérben december 14-én. Könyveiből, meg nem jelent írásaiból és naplójegyzeitből a Nézőművészeti Kft színészei, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Moldvai Kiss Andrea, Katona László és Kovács Krisztián tartottak felolvasást. Az előadást Gyulay Eszter állította össze.

Karinthy Mártont a régi Nemzetiben szeretett bele a színházi világba, még nyolcéves korában. A „korszerűtlen” színházat kedvelte, bársonyszékekkel, karzattal és a nagy bordó függönnyel, ami nélkül maga sem tudott elképzelni egy igazi előadást. Karrierjét 1982-ben a Hököm Színpad megalapításával kezdte, ebből lett 1988-ban a Karinthy Színház, amelynek igazgatói feladatait haláláig ellátta. Ezzel ő volt a magyar kultúrtörténet leghosszabb ideig színházat vezető igazgatója.

Irodalmi munkásságát annak ellenére jelentősnek tartják, hogy édesapjához (Karinthy Ferenc), illetve nagyapjához (Karinthy Frigyes) képest keveset írt. A 2003-ban megjelent Ördöggörcs című könyvében családjának történetét és saját küzdelmét írta meg. 2007-ben a Vihar kapuja címmel jelent meg kötete, amelyben a főiskolai években megismert, azóta már neves színművészekké, színházi emberekké váló pályátársakkal együtt emlékezik vissza a kezdetekre, a hatvanas évek színházi világára. Ezekből a könyvekből, valamint Katz Petra és Böhm György segítségével kiválogatott, még kiadásra nem került naplójegyzetekből olvasott fel részleteket Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Moldvai Kiss Andrea, Katona László és Kovács Krisztián.

Újbuda

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.