A klímaváltozás a Duna magyar–szlovák határmenti szakaszára gyakorolt hatásainak kezelése, a közös problémák megoldása és az együttgondolkodás, valamint nem utolsósorban a fiatal generációk érzékenyítése motiválta Újbuda Önkormányzatát és a szlovákiai Pozsonyligetfalu (Petržalka) kerületi önkormányzatot a Klímaváltozás és Duna a Határmenti Régióban – Határmenti Együttműködés Helyi Önkormányzatok és Általános Iskolák Között című projekt megvalósítására.
A programban Újbudáról a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium, az Újbudai Ádám Jenő Általános Iskola, valamint a Kelenvölgyi Általános Iskola, Pozsonyligetfalu képviseletében pedig a Holicska 50 Általános Iskola, a Dudova 2 Általános Iskola és a Pankúchova 4 Általános Iskola hét-hét fős tanulócsapata (13–14 éves korcsoport), illetve egy-egy pedagógusa vett részt. A pedagógusok interaktív foglalkozásokat tartottak, melyek során a diákok – az iskolai tanórákon elsajátított ismereteikre építve, de egy speciális és célirányosan összeállított tudásanyag felhasználásával – tanáraik irányításával csapatmunka részeként komplexen vizsgálták meg és értelmezték a klímaváltozás hatásait a Duna folyó határmenti régiójára. Ezt követően egy általuk kiválasztott szempont alapján javaslatokat állítottak össze a gondok helyi kezelésére a klímaváltozás okán megváltozott körülmények között, a fenntartható, környezet- és klímatudatos fejlődést tartva szem előtt.
A speciális tudásanyagot a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztálya készítette el. Az anyag ismeretközlésen túl gondolatébresztő kérdéseket és feladatokat is tartalmaz, amelyek a tanulókat önálló gondolkodásra és csapatmunkára készteti. A tudásanyagot többek között ezért is ajánljuk minden érdeklődő általános iskola figyelmébe.
A diákok csapatai az alábbi általuk választott témaköröket tekintették át részletesen a Duna folyó vízgyűjtő területének vizsgált szakaszán, összegezték a témakörrel kapcsolatos ismereteiket, elképzeléseiket, és fogalmazták meg javaslataikat.
• Emberi tevékenység a vizsgált területen (Holicska 50 Általános Iskola)
• Klímaváltozás hatása a vízparti erdőségekre (Dudova 2 Általános Iskola)
• Klímaváltozás hatása a vizsgált vízgyűjtő terület állatvilágára (Pankúchova 4 Általános Iskola)
• Környezettudatos fenntartható turizmus (Kelenvölgyi Általános Iskola)
• Klímaváltozás hatása a Duna menti mezőgazdaságra – problémák és lehetséges megoldások (Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium)
• Klímaváltozás hatása a Duna és a Duna menti élővilágára (Újbudai Ádám Jenő Általános Iskola)
A tanárok szabad utat adtak a tanulók gondolatainak és kreativitásuknak, valamint motiválták őket ötleteik megosztására, segítették őket a kompromisszumokon alapuló megoldások megtalálásában. Nem volt rossz vagy jó megoldás, hanem inkább az volt a cél, hogy a diákok olyan tervet és elképzeléscsomagot állítsanak össze, amelyet a csoport minden tagja elfogad, sőt, megvalósíthatónak tart, és elhivatottan képes lenne a megfogalmazott célok eléréséért cselekedni is. A javaslatcsomagot a tanulók megvitatták, és színes prezentációkban foglalták össze.
Az eredeti tervekben szerepelt az is, hogy a diákcsapatok az elkészített prezentációikat egy közös tábor részeként osztják meg egymással. A táborban lehetőség lett volna az elképzelések közös megbeszélésére, és közös csapatfeladatok formájában egymás javaslatait átgondolni, megbeszélni és értelmezni, valamint konkrét cselekvési lehetőségeket is megfogalmazni a foglalkozásokon felvetett problémákra. A tábor lett volna a projekt kulcseleme, mivel itt találkoztak volna személyesen is a két ország eltérő oktatási-nevelési rendszerében felnövekvő fiataljai, méghozzá a közös jövőjükre alapvető hatással lévő globális probléma, nevezetesen a klímaváltozás hatásainak értelmezése és közös megoldási javaslatok keresése céljából.
A koronavírus-járvány a tábor megtartását nem tette lehetővé, így a projekt eredeti célkitűzéseit csak részben tudta megvalósítani.
Az iskolai foglalkozások tapasztalatait és az alkalmazott pedagógiai eszközöket a pedagógusok módszertani leírásokban foglalták össze. Munkájuk jól mutatta, hogy a klímaváltozás problematikája tudományközi megközelítést és interaktív csapatmunkát tesz szükségessé már az oktatási rendszer általános iskolai szintjén is.
A program csupán részben tudta megvalósítani az eredeti céljait a járvány miatt, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a felnövekvő fiatalok komplexebben tudják szemlélni a körülöttük zajló természeti jelenségeket, az egymással szervesen összefüggő folyamatok ok-okozati kapcsolatait, valamint a gyakorlatban is alkalmazni tudják majd az ismereteken alapuló és rendszerszemléletű közös gondolkodást. A projekt továbbá igyekezett felkelteni a tanulók érdeklődését, tudatosan motiválta őket a gondok megismerésén és a felelősségvállaláson keresztül a cselekvő magatartásformák kialakítására is.
A projekt rövid összefoglalója és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztálya által elkészített tudásanyag az alábbi linken érhető el:
A projekt teljes címe: Klímaváltozás és Duna a Határmenti Régióban
– Határmenti Együttműködés Helyi Önkormányzatok és Általános Iskolák Között
A projekt száma: SKHU/WETA/1801/4.1/005
Támogatás: 56 727,15 euró
Támogató: Rába – Duna Vág Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás
|
|
|
