Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
február 19. szerda, Zsuzsanna

Klímaváltozás: veszélyek és feladatok

Újbuda   |   2020, február 14 - 12:31
Nyomtatóbarát változatSend by email

Manapság már egyre többen fogadják el a klímaváltozás tényét, nemcsak a médiában megjelenő cikkek és beszámolók alapján, hanem a személyes tapasztalatok okán is. A kedvezőtlen fejlemények elleni érdemi cselekvés azonban gyakran elmarad, vagy túl lassú ahhoz, hogy lépést tartson a gyorsuló negatív folyamatokkal, ténylegesen mérsékelni tudja a nem kívánt hatásokat.

Bár a 2015 decemberében elfogadott párizsi éghajlatvédelmi egyezményt aláíró országok kötelezettséget vállaltak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az globálisan továbbnőtt. (Magyarországon 1990-hez képest 32 százalékkal esett vissza a kibocsátás, egységnyi gazdasági teljesítményhez viszonyítva is javult a helyzet.) A célok eléréséhez további erőfeszítésekre van szükség hazai, európai és világszinten egyaránt. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint „a klímaváltozás lehet a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése”. Ha nem csökkentjük a kibocsátást, akkor veszélyeztetjük az emberi életre alkalmas éghajlat fenntartását, aláaknázzuk élelmiszer- és ivóvízellátásunkat, rontjuk a levegő minőségét.

A változás okozói és elszenvedői

Az éghajlat változékonysága természetes dolog, a Föld mintegy 4,6 milliárd éves története során voltak a jelenleginél jóval melegebb, illetve jóval hidegebb időszakok is. Manapság azonban a korábbiaknál gyorsabban és radikálisabban alakul át az éghajlat, ami együtt jár például az időjárási szélsőségek számának vagy időtartamának növekedésével, a biológiai sokféleség visszaesésével, az idegenhonos kártevők, fertőzések megjelenésével, a folyók vízhozamának változékonyságával. Mindez az emberiség életmódjából és tevékenységéből is fakad: egyszerre vagyunk a változás okozói és elszenvedői.

Az utolsó jégkorszak vége óta, mintegy tízezer esztendeje a Föld átlaghőmérséklete plusz-mínusz 1 Celsius-fokos tartományban mozgott. Jelenleg e szűk tartomány felső határán vagyunk, és nehéz megmondani, hogy ezt átlépve milyen, az emberi életre és a társadalmakra döntő hatást gyakorló változások, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el. Az egymásnak ellentmondó nézetek, a nem egyértelmű feltevések és beavatkozási lehetőségek sokszor a cselekvés gátjai. Vannak klímamodellek, forgatókönyvek, előrejelzések, de a Föld éghajlatának komplex rendszerét egyik sem írja le pontosan, minden összetevőjével együtt, így a számítások eredményei is széles határok között in­gadoznak. Ezért van szükség a különböző modellek és forgatókönyvek minél átfogóbb vizsgálatára, ami elősegítheti a tendenciák azonosítását, a cselekvési irányok kijelölését.

Az ipari forradalom óta – különösen az utóbbi évtizedekben – markáns és egyre gyorsuló változások indultak el. A 2019-es év világviszonylatban a második legmelegebb, Európában a legmelegebb év volt 1901 óta. Európában az átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1981–2010 közötti időszak átlagértékét. Magyarországon a múlt század eleje óta a tíz legforróbb évből nyolc az ezredforduló után volt; 2019-ben az átlaghőmérséklet 12,19 fok volt, 1,87 fokkal magasabb az 1981–2010 közti átlagnál.

Klímaszorongás

Nem egyszerűen egy globális, egyenletes felmelegedésről van szó, a hatások területileg eltérő módon és mértékben jelentkeznek: van, ahol túlzott vízbőségre (nagy árvizek, elöntések), máshol vízhiányra (szárazság, elsivatagosodás, erdő- és bozóttüzek) lehet számítani. Mindennapos tapasztalat az extrém időjárási események gyakoriságának megugrása – rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék, szokatlanul hideg, vagy épp meleg időszakok, hőhullámok. A váratlanul jelentkező szélsőségek veszélyérzetet keltenek az emberekben, a hírek sokkoló hatását jól tükrözi, hogy a köztudatban már megjelentek olyan fogalmak, mint a hőstressz, a klímaszorongás vagy a klímaválság.

Az emberiség kezében számos olyan eszköz van, amellyel ezt a bizonytalan kimenetelű folyamatot mérsékelheti és részben kezelheti. Alapvetően át kell alakítanunk szokásainkat, életvitelünket és szemléletmódunkat, világosan meg kell határozni a feladatokat. Következetesen végre kell hajtani a meglévő nemzetközi egyezmények vállalásait, valamint azokat az országos, megyei és települési/kerületi szintű stratégiákat és cselekvési terveket, amelyek a klímaváltozás helyi és ágazati hatásainak csökkentését, az alkalmazkodóképesség erősítését szolgálják.

Cselekedj lokálisan

Mindehhez nagyon fontos a szemléletformálás, a helyi, egyéni és közösségi cselekvések motiválása, ami kerületünkben is mind nagyobb hangsúlyt kap. Újbuda Önkormányzata az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének, a változó körülményekhez való alkalmazkodásnak és a szemléletformálásnak egyidejű, egymást erősítő alkalmazását követi. Az önkormányzat célja, hogy 2030-ra 40 százalékkal mérséklődjön az üvegházhatású gázok kibocsátása a kerületben, ezért – túl az önkormányzati épületállomány energiahatékony korszerűsítésén – klímavédelmi szempontból felülvizsgálják a hatályos kerületi építési szabályozási terveket. Ennek során az önkormányzat törekszik a fosszilis energiahordozók használatának visszafogására, az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére, a megújuló energiaforrások alkalmazására. A jelenleginél sokkal lazább beépítéssel, a meglévő zöldfelületek felújításával, nagyobb zöldfelületek, zöld tetők kiépítésével enyhíteni lehet a hőszigethatást, a helyileg kialakuló hőhullámokat. Az épületfelújítások és a társasházi zöld területek pályázati támogatása már önkormányzati gyakorlat a kerületben, új lehetőség lesz a zöld tetők és zöld falak kiépítésének támogatása.

A legfontosabb fogalmak

Hőszigethatás

A mesterséges építőanyagok (különösen a beton és az aszfalt) elnyelik a napsugárzás energiáját, és hősugárzás formájában bocsátják ki. Ennek eredményeként a sűrűn beépített területeken sokkal melegebb lesz, mintha természetes zöld növénytakaró lenne ott.

Karbonlábnyom

Egy tevékenység, egy termék életciklusa vagy egy ember élete során közvetlenül és közvetetten kibocsátott összes üvegházhatású gáz, szén-dioxid tonna egyenértékben kifejezve. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb a karbonlábnyom, és annál nagyobb mértékben növeli az üvegház­hatást.

Karbonsemlegesség

A kibocsátott szén-dioxid (vagy az üvegházhatású gázok szén-dioxid egyenértékben kifejezett értéke), illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben (például a talaj, az erdők vagy az óceánok) tárolt szén-dioxid mennyisége között kialakult egyensúly. A nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást szénmegkötéssel (a szén-dioxid légkörből való eltávolításával, majd eltárolásával) kell ellensúlyozni.

Megújuló energiaforrások

Az energiahordozók azon csoportja, amely emberi időléptékben képes megújulni (ilyen például a napenergia, a biomassza, a szélenergia és a vízenergia)

Üvegházhatás

A Napból a Földre érkező sugárzás akadálytalanul áthatol a légrétegeken, és felmelegíti a talajfelszínt. A talajfelszín a beérkező energiát hősugárzás formájában bocsátja ki, ez azonban már nem tud akadálytalanul áthatolni a légrétegeken a levegőben lévő üvegházhatású gázok (elsősorban vízgőz, szén-dioxid, metán, ózon és freon) jelenléte miatt, és visszamarad a Földön. Az üvegházhatás természetes és az emberi élet szempontjából alapvető fontosságú folyamat, de a napjainkban tapasztalt mértéke már veszélyeztetheti az élővilág jelenlegi állapotának fennmaradását.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.