A Fonó az elmúlt években egyre több fesztiválon, külső rendezvényen jelent meg házon kívül is minőségi programokkal. A megnövekedett feladatokhoz a stáb is kibővült: szeptembertől a népzenei programok művészeti igazgatását Berecz István Örökös Aranysarkantyús táncos, a művészeti vezetői feladatokat Kubinyi Júlia Junior Príma díjas népdalénekes látja el.
Kubinyi Júliát a Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetéssel ismerték el 2012-ben. Ugyanebben az évben az egész ország megismerhette a Fölszállott a Páva televíziós tehetségkutatóból, melynek döntős szólistája volt. 2013-ban megkapta a Junior Prima díjat. Kisgyermekkora óta élete része a népzene, számos hanglemezen szerepelt, hazai és nemzetközi fesztiválokon lépett fel, népdalversenyeken vett részt. 2008-tól a Dűvő zenekar énekese, 2013-tól pedig a Magyar Állami Népi Együttes műsorainak egyik vendégszereplője. Első önálló lemeze 2015-ben jelent meg Magam járom címmel. - Számomra a magyar népzene a legkedvesebb, a népdaléneklés az, ami jelen van az életemben, mióta csak az eszemet tudom. A népdalokban megfogalmazott gondolatok és érzelmek a ma élő ember számára is érthetők és érvényesek. Meggyőződésem, hogy bár más körülmények között, mint egykor régen, de népzenénket és népdalainkat most is élővé lehet tenni – mondta. Berecz István ezzel kapcsolatban stábunknak hangsúlyozta, a programszervezési munkáját a női precizitás fogja tökéletesíteni, azaz "Júlia a szív lesz a Fonó életében".
Az állandó programok között keddenként lesz tangó Budai Lászlóval, csütörtökönként Ringatóra illetve a Babszem Táncegyesület foglalkozásaira is sor kerül. A szerdai táncházban többnyire Kalotaszegi táncok kapnak főszerepet; kéthetente pénteken pedig a Berka együttes táncháza tölti be a teret. Szeptember 15-én közös koncertet ad Kubinyi Júlia és Szokolay Dongó Balázs. A duóformáció egy különös zenei találkozás, mely a magyar népzene sokszínűségében gyökerezik. A szóló énekhang mellett népi fúvós hangszereken Székelyföld, Moldva, Mezőség, Felvidék és a Dunántúl zenéje elevenedik meg. Lemezbemutató koncertet tart a hónapban a Zala zenekar, közreműködik Fitos Dezső és párja, valamint Vizeli Balázs.
20 éve kezdődtek Utolsó Óra címmel Európa (és talán a világ) legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének felvételei a Fonóban. A projekt stúdiómunkálatai 2001 szeptemberében lezárultak. A Hagyományok Házával együtt a szervezők idén jubileumi sorozattal készülnek, amely a meghívott adatközlők mellett bemutatja a fiatal generációt is. Azaz elindul az Első óra című rendezvény sorozat, aminek keretében azokat a fiatal tehetségeket mutatják be, akik átvehetik a stafétát az idősebbektől.
„Az „Utolsó Óra” elnevezés sajnos, nagyon találó. Volt olyan idős muzsikus, akit itt a felvételek idején a Fonó előtt, az utcán ért utol a halál, és azóta is, az egyre többen foglalják el helyüket a nagy, égi zenekarban. Mi, az itt maradt tanítványok csak reménykedhetünk, hogy amit öreg mestereink dohány-sárga ujjairól a gépek segítségével „letapogattunk” és elmentettünk, az ugyanolyan érték marad, még az utánunk következők szemében is – emlékezett annak a Fonó Zenekarnak a frontembere, amely idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Agócs Gergely elmondta, zenész társaival méltóképpen ünnepelik a jubileumot. A Pesti Vígadóban október 8-án rendezik meg a Vadbarokk című estet, azaz a barokk zene hagyományai után indulnak a Kárpát-medencében.
| A barokk ellentétektől feszített időszakában alakult ki a zeneművészetet máig uraló, a különféle méretű vonós hangszerek együttműködésére építő, fúvós és egyéb húros hangszerekkel, akkoriban elsősorban lantfélékkel és csembalóval, vagy orgonával kiegészülő hangzásvilága. Ám a kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a zeneművészet vonós alapú hangszeregyütteseinek terjedése nem állt meg az arisztokrácia kastélyainak küszöbénél. Az új divatot előbb a jelentős arányú köznemesség udvarházaiban, majd egy idő után a falvak paraszti közösségeiben is követni kezdték. A barokk kamarazenekar itt, a korabeli Európa kulturális peremvidékén, az Oszmán Birodalom szomszédságában néhány évtized leforgása alatt folklorizálódott, s a vonószenekarok húrjain is megszólalt a népzene. Érdekes, hogy ezek a formációk a zenefolklórban sehol máshol a világon nem szervesültek, még a barokk zene „nagyhatalmainak” a Vadbarokk című koncerten a barokk kamarazenekarnak eme „megvadított”, népi változatai, valamint a mellettük tovább élő duda, vagy koboz hallhatók, többször olyan dallamokat, zenei témákat megszólaltatva, melyek előképei a kor műzenéjében jöttek létre. |
Október 11-én pedig ugyancsak a Pesti Vigadóban jön létre Agócs Gergely gyűjtései nyomán Atyai ág címmel az a produkció, amely egy nagyívű gyűjtőmunkát kíván bemutatni adatközlők és a Fonó zenekar segítségével. Navratil Andrea énekes érdeklődésünkre elmondta, kutatóknak, gyűjtőknek és a folklór iránt érdeklődőknek egyaránt szenzációs amint szembesülnek azzal, hogy távolabb élő külföldi népek mennyi hasonlóságot tudunk felmutatni.
T. K.
