A Magyar Festészet Napján, Kosztolányi-Kann Gyula festőművész, építész emlékére avatták fel a művész emléktábláját a XI. ker. Kelenhegyi út 12. műteremházban, amelyet az alkotó tervezett. Az 1868-ban született és 1945-ben elhunyt művész építészként kezdte nagy ívű pályafutását. Festeni Budapesten tanult Karlovszky Bertalannál, majd Münchenben Hollósy Simonnál. Előbb naturalisztikus, később életképszerű tájképeket állított ki, melyeken Henri Matisse, Paul Gauguin, Paul Cézanne festészetének színvilága és vonalvezetése is érződik.
Horváth Péter Kornélné, a Kulturális és Köznevelési Bizottság tagja az emléktábla avatáson felidézte a művész életszerű tájképeit, csalhatatlan ízlését. Mészáros Géza festőművész a szakma nevében emlékezett meg Kosztolányi-Kann Gyuláról. Az emléktábla készítője, Czinder Antal szobrászművész a szabadidejében is festőiskolában alkotó művész emlékét elevenítette fel.
A beszédek után a résztvevők elhelyezték és tisztelet virágait, ezt követően a 100 éve elhunyt, és a műteremházban alkotó Madarász Viktor emléktábláját is megkoszorúzták. Sipos Endre művészetfilozófus az érzelmek erőteljes kifejezését emelte ki Madarász munkásságából, amely elsősorban a festő Zrínyi és Frangepán című képén (1863) érhető nyomon.
T. K.
