A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján a Memento emlékműnél idézte fel az elnyomó rendszert és annak borzalmait a kerület vezetése. Hoffmann Tamás polgármester elmondta, az ifjabb nemzedékeket figyelmeztetni kell a történelem e korszakára, hogy később ők is erkölcsi kötelességnek érezzék a diktatúrák, az erőszakos hatalomátvétel megelőzését. Felelevenítette a második világháború utáni magyar történelem azon időszakát, amikor ezreket hurcoltak munkatáborba, amikor félelem jutott osztályrészül több százezer férfinak és nőnek.
A túlélők nevében Petrusz Tibor, a „Mementó 1945-1956” Alapítvány alapítója elmondta, az elmúlt rendszer több mint negyven évig mesterkedett a nemzettudat kiírtásán, ám úgy véli, nincs fontosabb a szabadságnál.
Bár az egypártrendszer 1948-ban alakult ki Magyarországon a Magyar Dolgozók Pártjának létrejöttével; a kommunisták már 1944-1945 fordulójától kezdve igyekeztek megszerezni a hatalmat az általuk fontosnak ítélt területeken, a rendvédelemben és az állambiztonságban. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Jankovich Ferenc Idei hó című versét idézte, majd felelevenítette az ’57-es év politikai eseményeit, amikor a kommunizmus - új arcát mutatva - szedte ismét áldozatait.
Megtudtuk, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ezért a Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve olyan vidéki párt-, majd később tanácsi vezetők életútjának összeállításába kezdett, akik meghatározták egy-egy város vagy megye történéseit. Úgy vélik, reális és hiteles képet lehet alkotni a múltról, ha helyi szinten is sikerül feldolgozni 1945-1990 időszakának történelmét.
T. K.