Budapesten a távhőszolgáltatás számlázása két módon is történhet. Egyrészt fizethetik a fogyasztók havonta a számlát a ténylegesen mért fogyasztás alapján, ez a havi számlázás. Másrészt a fizetés történhet a szolgáltató által megajánlott havi átalányfogyasztás szerint. Ilyenkor a fogyasztó résszámlákat, majd az elszámolási időszak végén kap egy elszámoló számlát kap. Ezen a szolgáltató egybeveti a már kifizetett hőfogyasztást a tényleges fogyasztás adataival, és ez alapján derül ki, hogy a fogyasztó túlfizetésben van, vagy visszatérítést kap. A 3000 forintot el nem érő túlfizetést mindig a következő számlában számolja el a szolgáltató, az azt meghaladót pedig az adott díjfizetési mód szerint kell a számla kibocsátásától számított nyolc napon belül visszafizetni a fogyasztónak.
A budapesti fogyasztók, ha nem jelzik külön a távhő-szolgáltatónak, melyik számlázási módot választják, akkor automatikusan részszámlákat kapnak. A számlázási mód azonban elszámolási időszakonként csak egy alkalommal változtatható meg. Ha nem fizeti a fogyasztó a távhő díját, az szerződésszegést jelent, aminek azt is eredményezheti, hogy csökkentik a fűtési célú hőellátáshoz szükséges hőmennyiséget legfeljebb 50 százalékkal, sőt, a használati melegvíz-fűtést teljesen megszüntetheti a szolgáltató. Nem árt tudni, hogy távhőtartozásnál az egyes lakók tartozása nem terheli a többi lakót, és az épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén maga a lakásszövetkezet és a társasház sem tartozik felelősséggel az egyes lakók tartozásáért.
A fogyasztóknak kötelességük beengedni a szolgáltató embereit, ha arra szükség van a mérők leolvasása vagy ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzésre pedig -a veszélyhelyzetet kivéve - csak munkanapokon van mód, reggel 8 és este 20 óra között. A fogyasztók mindig kérjék el az ellenőrzést végző személy fényképes, kifejezetten az ellenőrzésre feljogosító igazolványát! Ha a lakásba való bejutást nem biztosítják – kétszeri írásbeli, eredménytelen felszólítást követően – a távhő-szolgáltató akár gyorsított bírósági eljárást, úgynevezett nemperes eljárást is igénybe vehet a lakásba való bejutáshoz, és azt jogi úton is kikényszerítheti.
Leolvasásnál, valamint a plomba és a költségmegosztók ellenőrzésénél kötelező jegyzőkönyvet is felvenni, amelyet a fogyasztónak is meg kell kapnia, aki abban kifogásait is jelezheti. Ha a fogyasztó új lakóközösségbe költözik, akkor a tulajdonosváltással egyidejűleg már a változás időpontjától neki kell megfizetnie a távhő díját. A régi és az új tulajdonos - a közös képviselő egyidejű értesítése mellett - köteles bejelenteni a távhő-szolgáltatónál a tulajdonos-változást, az attól számított tizenöt napon belül.
A fűtési költségmegosztó, esetleg a költségmegosztóra felszerelt plomba sérülése esetén a lakóközösség képviselőjét írásban kell tájékoztatni. Ez esetben - kevesen tudják - a költségmegosztó, illetve a felszerelt plomba pótlásának költségét a fogyasztó köteles állni.
Ha a fogyasztó vitatnák a kiszámlázott távhő díjat, úgy minden esetben a lakóközösség, így például a társasház közös képviselőjénél vagy a lakásszövetkezet vezetőségénél tudja kezdeményezni a díjszétosztási arányok módosítását a távhőszolgáltató felé. Ha ezek megosztására nem került sor, úgy az épületben lévő egyes épületrészek légtérfogata arányában történik a lakók között az elfogyasztott távhőmennyiség szétosztása és megfizetése. Egyébként a fogyasztó a távhő-szolgáltató felé maga is jelezheti, ha tájékoztatást szeretne a díjszétosztás módjáról és a rá vonatkozó díjszétosztási arányról: ezeket az információkat meg kell kapnia.
Újbuda
