Akik ezt a kemény hivatást választják, azok először alapos szűrővizsgálatokon esnek át. Nem mindenki tudja ugyanis elviselni azt a magas szintű fizikai és lelki terhelést, amelynek a lánglovagok szinte minden nap ki vannak téve. Ez a parancsnokság évente átlag 1500 riasztást kap – vagyis minden nap több alkalommal kell vonulniuk –, és a nap 24 órájában késznek kell lenniük az életmentésre, a kár-esetek felszámolására, a katasztrófák elhárítására. A jelentkezőket munkalélektani, pszichológiai felmérésekkel tesztelik, komoly fizikai erőpróbákon kell helytállniuk; átlag 40 százalékuk felel meg a szigorú követelményeknek, csak belőlük lehet tűzoltó.
A szolgálatban eltöltött évek alatt dől el, ki marad végleg a kötelékben. Ők maguk azt mondják, hogy aki öt esztendőt ledolgozik tűzoltóként, az már nem megy más pályára, mert nagyon meg lehet szeretni ezt a kőkemény munkát, ami óriási felelősséggel is jár.
Dr. Bene Krisztián tűzoltó őrnagy, tűzoltóparancsnok 2017 óta irányítja a Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hivatásos Tűzoltó Parancsnokságát. A VIII. kerületben edződött korábban, parancsnokhelyettesként, a vonulások száma ott is nagyon magas volt. A Budafoki Katasztrófavédelmi Őrs is a XI. kerületi parancsnokság alá tartozik, így az újbudai parancsnoknak 110 főt kell irányítania, megszervezni a szolgálatot az év minden napján. Évenkénti átlagban a vonulások harmada tűzeset, a feladatok zöme a műszaki mentés kategóriájába tartozik.
Persze a tűzoltók akkor sem pihennek, amikor épp nincs riasztás. A felszerelések ellenőrzése, berendezések tesztelése, szerelése a napi tevékenység része, ahogy a gyakorlatozás is a laktanya épületében. Ottjártunkkor éppen egy pincében felcsapó tűz oltását gyakorolták az ügyeletesek. Egy eltűnt személyt is meg kellett keresniük az imitált füst miatt rosszul belátható helyiségben, ahonnan ki is kellett hozniuk a 80 kilós bábut.
A laktanya udvarán rendszeresen gyakorolják a műszaki mentést autóroncsokon, hogy feszítő- és vágószerszámokkal a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban tudják kiszabadítani a balesetek sérültjeit, és a szerkocsi kosara is gyakran a levegőbe emelkedik.
A Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség az elmúlt esztendőkben két új szerkocsival és egy 42 méteres létraszerrel gazdagodott – tudtuk meg a parancsnoktól. Ez a jelenlegi legmodernebb eszköz, amellyel a panelházak legfelső emeleti lakásaiból is tudnak menteni, és az oltásban is a tűzoltók segítségére van. A magyar gyártású gépjárműveket a legújabb szakfelszerelésekkel és a leghatékonyabb szivattyúkkal szerelték fel, 4000 liter vizet képesek magukkal szállítani. Újbudán szükség is van ezekre, hiszen a főváros egyik kapuja a kerület, rengeteg autóút, autópálya fut be ide, a forgalom jelentős, ezért sok a baleset. A Tas vezér utcai parancsnokság modern eszközei gyakran más kerületekben is tudnak segíteni, nem csak helyi feladatokat látnak el az újbudai tűzoltók.
Bár az itt dolgozókat kemény fából faragták, és sokat edződtek az évek során, egy-egy súlyosabb baleset vagy katasztrófa látványát nekik is nehéz feldolgozniuk. A parancsnok úgy látja, nagyon sokat támogatják az itt dolgozók egymást a lelki traumák feldolgozásában. Az eseteket megbeszélik egymás közt, a tűzoltóságnak van pszichológusa is, haza már nagyon kevesen viszik a problémákat.
Kisdi Máté tűzoltó százados, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője egy filmforgatás előkészítése miatt érkezett épp a helyszínre, de szívesen nyilatkozott lapunknak is. Egy kollégájával közösen ő ad tájékoztatást a 14 fővárosi hivatásos tűzoltó-parancsnokság és a négy budapesti katasztrófavédelmi őrs területén történt haváriákról, velük szorosan együttműködve dolgozik egy videós szolgálat, amely rendszeresen forgat káreseteknél. Céljuk az, hogy felkeltsék az emberek figyelmét: legyenek óvatosabbak, vigyázzanak jobban munka, közlekedés közben magukra és másokra. Szeretnék, ha mindenki felelősségteljesebben viselkedne veszélyes szituációkban.
A szóvivő kiemelte: noha a technikai felszereltség, az egyre hatékonyabb mentési megoldások, a tűzivíz-hálózat kiépítése lehetővé teszi, hogy korunk tűzoltói gyorsan és hatékonyan oltsák el a tüzeket, vagy mentsék a sérülteket, maga a munka a magyarországi tűzvédelmet megszervező Széchenyi Ödön óta változatlan. A 19. század második felében már szervezetten dolgoztak a magyar tűzoltók, védőruházatuk, védőcsizmájuk, mászóövük, bontóbaltájuk volt. Sok minden változott, ám a lényeg ugyanaz maradt. Az emberek életének és vagyontárgyainak mentése már hosszú ideje a tűzoltók feladata, és erre joggal büszkék a mai utódok.
A fűtési szezon kapcsán Kisdi Máté szóvivő az újbudai lakosság figyelmét is felhívta arra, hogy legtöbb tűzeset, baleset a rossz állapotú vízmelegítők, kazánok miatt keletkezik ezekben a hónapokban. Három dologra kell nagyon odafigyelni ilyenkor. A fűtőberendezéseket, vízmelegítőket a hideg idő beállta előtt szakemberrel ellenőriztetni kell. A kéményekről sokan elfeledkeznek, pedig ezek szintén lehetnek a szén-monoxid-mérgezés okozói, itt is kiemelt jelentőségű az éves kontroll. A gázüzemű készülékeknél pedig arra kell nagyon vigyázni, hogy semmi se takarja a szellőzőnyílásaikat, friss levegőt kaphassanak a hatékony égéshez. Kisdi Máté minden háztartásba javasolja szén-monoxid-érzékelő készülék beszerzését, mert baj esetén egész családok életét mentheti meg a riasztás.
D. B. S.
|
|
|
|
|
|
|
|
