Október elején jelentette be a kormány, azon dolgozik, hogyan tudná leválasztani az EU-s fejlesztési források szempontjából Pest megyét Budapestről. A kérdés azért fontos, mert Budapest fejlettsége miatt jelenleg a Közép-Magyarország régió nem fér hozzá bizonyos EU-s fejlesztési forrásokhoz, amelyek az elmaradottabb térségeknek járnak. A régió már most, a 2014-20-as EU-s költségvetési ciklus alatt is alig 285 milliárd forint fejlesztési pénzt kap a Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Programra (VEKOP), amelyből a portfolio.hu szerint pár tízmilliárd mehet gazdaságfejlesztésre.
Budapest hagyományosan jól teljesít, de Pest megyét nézve a trend inkább a leszakadás felé mutat. Mivel az EU-s fejlesztések azon régióknak járnak, amelyek fejlettségi szintje nem éri el az EU-tagállamok 75 százalékát, Pest megye önmagában jogosult lenne a fejlesztési pénzekre, csak épp a hasító Budapest árnyékában ezekhez nem fér hozzá. Ez pedig kihat az gazdaság további szegmenseire is (kutatás-fejlesztés, új vállalkozások száma stb.).
A szétválasztás legkorábban csak a következő EU-s költségvetési ciklus elejétől léphet érvénybe, vagyis 2021-től. Tarlós István főpolgármester maga is támogatja a lépést, mivel Budapest semmit nem profitál abból, ha mellette Pest megye sem részesül forrásokból. „Budapest már eljutott arra a GDP-szintre, hogy bizonyos fejlesztési körből sajnos kizárják.” Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett a szétválasztással, csak szerinte már kissé elkéstünk vele, mivel tudomása szerint 2020 után megszűnik a mostani kohéziós alapokból folyósított támogatás, csak direkt támogatások lesznek. Egy témára rálátó fejlesztéspolitikai szakember szerint az biztos, hogy a támogatások mértéke és rendszere változik, de ez eddig minden költségvetési ciklus előtt megtörtént – a visszajelzések hatására. Tehát a támogatási formák vélhetően módosulnak, és kisebb mértékűek lesznek vélhetően az elnyerhető összegek is. Az EU-ra nem jellemző, hogy bármilyen támogatási formát egyik pillanatról a másikra megszüntetne, rendre meghatároz egy kivezetési periódust, hogy a drasztikus megszüntetéssel ne okozzon több kárt, mint amennyi hasznot a támogatás hozott.
A hvg.hu fejlesztéspolitikai szakembere szerint, nem igazolható Budapest forráselszívó hatása, viszont az látszik, hogy Pest megye a főváros relatív fejlettsége miatt nem jut hozzá olyan forrásokhoz, amelyekhez amúgy saját fejlettségi szintje alapján hozzájuthatna.
Pest megye Gémesi szerint speciális megye: mivel ott van Budapest, nincs karakteres megyeszékhelye, a Duna által kettéosztott közigazgatási egység kulturálisan nem olyan szerves egész, mint Vas vagy Békés megye, nincs például napilapja, és „nem alakult ki megyeidentitása”.
A szétválasztásnak két módja lehetséges: vagy egyszerűen kivágják a fővárost a megyéből (de ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy minimum 800 ezer lakója maradjon a „lyukas” Pest megyének), vagy a környező megyékhez csapják az egyes darabjait. A régió jelenleg 2,8 millió lakost számlál, Budapesten pedig 1,7 millióan élnek hivatalosan, vagyis 1,1 millió emberről van jelenleg szó. Kérdés, milyen népvándorlási folyamatok várhatóak 2021-ig, főleg, ha Pest megyébe még hat éven át alig fog csöpögni EU-s pénz.
A régiós meosztásról és módósítási lehetőségekről itt olvasható a cikk teljes terjedelmében.
