Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 3. péntek, Kornél, Soma

Levizsgáztak az iskolák digitális oktatásból

Újbuda   |   2020, április 9 - 10:48
Nyomtatóbarát változatSend by email

Egyetlen hétvége alatt kellett átállnia a teljes magyar oktatási rendszernek a hagyományos tanítási módszerekről és eszközökről a digitálisokra a koronavírus­-járvány miatt. Az első hetek tapasztalatai alapján ez vegyesen sikerült.

Hetek óta nem azt kérdezik már egy iskolástól, hogy melyik osztályba jár, hanem hogy Microsoft Teams vagy Google Classroom. Zoom vagy Skype? Esetleg Canvas vagy Edmodo? Ezekkel a szavakkal, kifejezésekkel (és számos társukkal) néhány nap alatt kellett megismerkedniük a családoknak, sőt, többnyire a tanároknak is, miután Orbán Viktor miniszterelnök március 13-án, pénteken este bejelentette: a magyarországi iskoláknak a járvány miatt át kell állniuk a „tantermen kívüli digitális munkarendre”. A kormányfő aznap reggel még cáfolta az iskolák bezárásának tervét, és az intézményeket valóban nem is zárták be, csak a tanulókat tanácsolták el a bejárástól. – A tanároknak folytatniuk kell a munkát otthonról vagy az iskolából – hangsúlyozta a kormányfő.

Kapcsolati problémák

Az általános és középiskolák vezetésének, illetve tanári karának két hétvégi napja volt az átállás megszervezésére; március 16-án sok helyen tartottak még tanári értekezleteket (személyes részvétellel), emellett mozgásba lendültek az osztályok szülői Facebook-csoportjai, e-mailes listái, vagy ahol korábban nem voltak ilyenek, ott létrejöttek. Gyorsan kiderült, hogy alapvetően két kérdést kell eldönteni, és alapvetően a tanároknak: milyen módszerrel, jó esetben milyen digitális platformon teremtsék meg a tanár-diák kapcsolatot, illetve milyen tartalommal töltsék ezt meg.

Első körben csaknem mindenhol bevetették a már meglévő, adminisztrációs feladatokat szolgáló, de feladatok kiküldésére és ellenőrzésére is használható KRÉTA-rendszert (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer), ám ez igazi tanári tevékenységet nem tesz lehetővé. A kapcsolatok kialakításánál figyelembe kellett venni az adott település, intézmény, az oda járó gyerekek, illetve családok körülményeit, szociális hátterét. A jól hangzó digitális munkarend feltételezi, hogy a tanulóknak van saját vagy legalább a tanulás idejére szabadon hozzáférhető gépük (akár asztali, akár laptop), kellő internetes szolgáltatási háttérrel rendelkeznek, jó esetben van külön szobájuk, tanulóhelyük. Ez még a városi középosztálybeli családoknál sem feltétlenül van így – különösen, ha közben a szülők home office-ban dolgoznak –, a szegényebbeknél pedig végképp nem. A médiában, a tanárok egymás közti kommunikációjában sokan beszámoltak arról, hogy legfeljebb mobilon érik el a hátrányosabb helyzetű családokat, gyerekeket, nem igazán tudják/akarják használni az oktatási applikációkat. (Van, ahol úgy oldották meg, hogy házhoz viszik az iskolában lemásolt feladatlapokat – ami járvány idején minimum aggályos –, és van, ahol bizony bemennek a diákok az iskolába, legfeljebb kisebb csoportokban próbálják elosztani őket.)

Szülők új szerepben

Azoknak a családoknak sem könnyű azonban, ahol a gyerekek „laptoppal a kezükben születtek”. A szülők – tisztelet a kivételnek – rendszerint nem mozognak olyan magabiztosan a digitális/internetes világban, hogy azonnal segíteni tudtak volna az oktatási platformok (MS Teams, Google Classroom stb.) zökkenőmentes használatában, amire különösen az alsósoknak volt és van szükségük. Tapasztalatok szerint számos iskola, illetve tanár tudta le a digitális munkarendet azzal, hogy az általa kiválasztott platformon elküld a diákoknak egy halom feladatot, amit határidőre vissza kell küldeni. (Egy diák rossz esetben többféle módon is kaphatja a tananyagot, az is megesik, hogy az egy családon belül más-más iskolába járó gyerekeknek kell eltérő platformot használni.) Utána következik az értékelés, bár a visszajelzés hiányára sokan panaszkodnak.

Ez az automatizmus nem teszi lehetővé az osztályokon vagy tanulócsoportokon belüli differenciálást, illetve a diákok közti együttműködést, pedig mindez már a hagyományos oktatási rendszerben is alapkövetelmény. Erre kínál megoldást az, amikor a tanár Skype, Zoom vagy egyéb videós módszer segítségével klasszikus órát tart – legfeljebb némi digitális segédanyaggal –, a résztvevők látják egymást és kommunikálnak. Ehhez persze mindenkinek megfelelő hardveres háttér és otthoni mozgástér kell (arra is van példa, hogy a tanár az iskolából oldja ezt meg), és az sem árt, ha a pedagógus már azelőtt is jó viszonyban volt diákjaival.

A tartalmas oktatáshoz szükséges digitális vagy digitálisan hozzáférhetővé tett segédanyagokban nincs hiány, inkább a bőség zavarával küzdhet az, aki utánanéz ezeknek. A válogatásban segít az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) fennhatósága alá tartozó Oktatási Hivatal (OH) is, amely rengeteg, a tanulást támogató anyagot, oktatási tartalmat ajánl honlapján, bár arról nem sok információt ad, hogy ezek miként illeszkednek az alaptanterv szerint megtanítandó tananyaghoz.

Év végi kérdések

A visszajelzés, a számonkérés kapcsán gyakran felmerül a szülői csoportokban, hogy milyen osztályzatok alapján készülnek majd az idei év végi bizonyítványok, aminek különösen a továbbtanulás előtt álló évfolyamokon van jelentősége. Legalább ilyen fontos kérdés, hogy mi lesz a szűk egy hónap múlva esedékes érettségivel – lapzártánkig erre nem volt hivatalos válasz. Külföldi példák vannak: Hollandiában idén az év végi osztályzat egyben érettségi jegy; Angliában az általános iskolai vizsgák, illetve az egyetemi továbbtanulást meghatározó A-level záróvizsga helyett a tanárok osztályozzák le diákjaikat. Magyarországon eddig arról döntött,az OH, hogy az egyetemi felvételhez szükséges pontok miatt is fontos Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) országos döntőjét lefújták, a sorrendeket a második versenyforduló eredményei alapján határozzák meg.

Az M5 kulturális csatorna átváltott iskolatévére (https://mediaklikk.hu/digitalisoktatas/). Minden hétköznap reggel 8 órától 11 óráig oktatási műsor az 5–8. osztályosoknak, biológia, magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, művészetek és informatika témakörben. 11-től 12 óráig először angolnyelv-lecke, majd minden nap más nyelv következik (német, francia, olasz, spanyol, orosz). Déltől érettségi műsorok: magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem mindennap, biológia, kémia, informatika, fizika és földrajz hetente két-két alkalommal (ezek a YouTube-on is elérhetők). Délután a délelőtti műsorokat ismétlik, este 8-tól pedig a Mindenki akadémiája című tudományos ismeretterjesztő sorozat adásait.

Sz. M.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Átadták a Pro Urbe Újbuda és Pro Communitate Újbuda díjakat

Rangos kitüntetéssel ismerte el az önkormányzat a kerület fejlődéséért, az újbudaiak életkörülményeinek javításáért, szellemi és anyagi javainak gyarapításáért végzett több évtizedes munkát. Az elismeréseket a B32 Galéria és Kultúrtérben adták át július 2-án.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.