Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 9. vasárnap, Gergely

Lovasi András és Kispál András a (h)őskorszakról

Újbuda   |   2021, április 23 - 13:44
Nyomtatóbarát változatSend by email

Kétrészes videóinterjúban mesél Lovasi András és Kispál András a Kispál és a Borz hőskoráról a B32 Galéria Lemezjátszó Classic áprilisi adásaiban. A zenészek fel­­idézik a ’90-es évek elején megjelent Naphoz Holddal, illetve Föld kaland ilyesmi... című albumaikat és a közös munka emlékeit.

A Lemezjátszó Classic Exkluzív műsorában a rajongók két egymást követő héten hallgathatják a Kispál és a Borz viharos kezdeti éveire visszaemlékező Kispál Andrást és Lovasi Andrást. A bensőséges, derűs beszélgetésben az éppen harminc esztendővel ezelőtt megjelent első nagylemez, a Naphoz Holddal, majd a rá egy évre kiadott második album, a Föld kaland ilyesmi… került középpontba. A két korongon olyan legendás dalok szerepelnek, mint a Húsrágó hídverő, a Lefekszem a hóba, a Tökéletes helyettes, a Bujtogató vagy A rétek halványak.

Manapság az eredeti, kultikussá vált bakeliteket csillagászati árakon is keresik a gyűjtők, a zenekar népszerűsége pedig töretlen, noha tíz éve felhagytak a közös zenéléssel. A két alapító tag olyan emlékeket idéz, valamint olyan anekdotákat is elmesél a lemezek kapcsán, amelyeket eddig még soha.

Lovasi András így mesélt a ’80-as évek undergroundjáról, és arról, hogy milyen zenei hatások érték akkoriban.

„Pécsre ritkán jutottak el az alternatív együttesek, ezért nem is láttuk őket állandóan koncertezni, de ezzel együtt azért sok mindent hallgattunk: én voltam Neurotic-, Európa Kiadó-, Balaton- meg Bizottság-koncerten is. Ha le is jöttek ide, itt nem volt meg az az aura vagy miliő, mint a pesti helyeken, például a Kassákban. Volt egy értelmiségi közönségünk, amely szamizdat módjára terjesztette kazettáról kazettára a koncerteket, a dalokat, és azzal jól elvoltunk. A múltkori adásban a Pál Utcai Fiúkról volt szó, azt gondolom, hogy a PUF játékában, zenéjében nagyon hallatszik az, hogy honnan jöttek, és hogy a zenei gyökereik erősen a ’80-as évek hazai undergroundjában találhatók meg. Kispál András például egyáltalán nem szerette ezeket a korabeli underground együtteseket. És mivel alapvetőn az ő játéka határozta meg a zenekart, egyáltalán azt, ahogyan megszólalt, meg ahogyan létezett, sőt, az ő gitárjátéka volt a legemblematikusabb szerintem, ezért mi elsősorban beatzenekarnak tartottuk magunkat, akik Pink Floydot, Beatlest, Bors őrmestert, Cure-t hallgatnak. Persze én közben szerettem másokat is, a nagy klasszikusokat, mint például Cseh Tamást, Bereményit mint szövegírót, de Bródy Jánost és Zoránt is egyaránt.

Amikor mi indultunk, a ’80-as évek végén, Magyarországon az őszinte kőkemény rock ment az alternatívok mellett, aztán jött a punk és az újhullám. Ezeknek a stílusoknak a keveredése mindkettőnkben megvolt. Kispál azt mondta akkoriban, hogy mi valamiféle virágénekeket csinálunk, növényekről énekelünk, elszállós, hippis, folkos dolgokat adunk elő a ’70-es évek elejéről. A tiszta forrás számunkra a popzenének az a reneszánsz időszaka volt, amely a ’60-as években indult. Ilyen értelemben itthon minket más együttesek abszolút korszerűtlennek tartottak abban az időben, de úgy is néztek ránk, hogy ott vannak a gyógyegerek. Kicsit le is voltunk nézve, de magasról tettünk rá, nem nagyon foglalkoztunk vele.”

A kétrészes videó első része április 12-étől, a második rész pedig április 19-étől érhető el a B32 Galéria és Kultúrtér YouTube-csatornáján.

Újbuda

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Átadták a Pro Communitate és Pro Urbe díjakat

Horváth György, a Kelenföldi Egyesület Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke kapta idén a „Pro Urbe Újbuda” kitüntetést. A Kelenföldi Városközpont lakóépület-rehabilitációja területén kifejtett munkája, valamint a kerületi polgárok életkörülményeinek javításáért, a városrész szellemi és anyagi javainak gyarapításáért végzett kiemelkedő tevékenysége miatt részesült az elismerésben.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.