Kontinenseket nézve még mindig Európa vezet az esetszámok tekintetében, de már több olyan ország is van, ahol a járványgörbe lefelé tart. Ilyen például Olaszország, ahol március 19-én regisztrálták a legtöbb fertőzöttet, az akkori több mint hatezres napi esetszám egy hónap alatt, némi ingadozásokkal, a felére csökkent. Mérséklődött az elhalálozások napi száma is, de az összes áldozaté így is meghaladta a 22 ezret április 16-án, amivel Olaszország listavezető volt Európában. Konszolidálódni látszik a helyzet az összes fertőzött terén Olaszországot is megelőző, a halottak számában mögötte következő Spanyolországban, ahol április 3-a óta egyre kevesebb új esetet regisztrálnak naponta.
Sokáig nagyon jól tartotta magát Németország, de a húsvét utáni napokban ismét több fertőzöttet jelentettek. Az országban a járvány kitörése óta széles körben végzik a lakosság körében a szűréseket, vélhetően ennek is köszönhető, hogy a halálozási arány itt alig 2,8 százalék, hiszen azoknak a pácienseknek az adatai is felkerültek a fertőzöttek adatbázisába, akiken nem mutatkoztak a tünetek, de pozitív lett a tesztjük. Bár az új esetszámok görbéje úgy tűnik, a németeknél is megindult lefelé, a halálozások száma április közepén megugrott. Hogy ez tartós trend lesz-e, vagy véletlenszerű megugrás, azt még nem tudni.
A britek a jelek szerint maguk mögött hagyták a járvány első kritikus időszakát, a napi megbetegedések és halálesetek száma folyamatosan mérséklődik a szigetországban. Azt pedig, hogy a vírus nem válogat, semmi sem támasztja alá jobban, minthogy a brit miniszterelnök is megbetegedett. Boris Johnsonnál március 26-án diagnosztizálták a Covid-19-et, egy ideig a Downing Streeten volt karanténban, de tünetei súlyosbodása miatt kórházba, ott később intenzív osztályra került. Április 13-án jelentették be, hogy a kormányfő túl van a nehezén, és negatív lett a koronavírustesztje, de még több hétig nem állhat munkába.
Európa legtöbb országához hasonlóan mostanra Magyarországon is kialakult a folyamatosan és egyenletesen növekvő fertőződési tendencia. Ennek ellenére még mindig azon országok közé tartozunk, ahol a legkevesebb az egymillió lakosra jutó igazolt esetszám, igaz, a járvány tömeges kirobbanása még csak ezután várható. A halálozási arány – részben a tesztek alacsonyabb száma miatt – 8,8 százalékos volt április közepén Magyarországon. Nálunk is az a tapasztalat, hogy leginkább az idősebb korosztályra nézve veszélyes a vírus: hazánkban az összes fertőzött 35 százaléka 70 évnél idősebb, 30 százalékuk 50–69 éves, 23 százalékuk 30–49 éves, 10 százalékuk a 15–29-es korosztályból kerül ki, és mindössze két százalék a 14 év alatti. A diagnosztizáltak 43 százaléka kórházi kezelésre, az ápoltak 8 százaléka intenzív ellátásra szorul. A kórházban ápolt betegek 1 százaléka kiskorú. Magyarországon az áldozatok átlagéletkora 77 esztendő, az elhunytak háromnegyede hetvenévesnél idősebb volt, 17 százalékuk 60–70 éves, 7 százalékuk pedig a 40–60 éves korosztályból került ki. Az elhunytak között egy olyan személy volt, aki fiatalabb volt negyvenévesnél. Érdekesség, hogy nálunk a nemek aránya között jóval kisebb a különbség, mint a legtöbb országban: az áldozatok 57 százaléka férfi, 43 százaléka nő (globálisan ez az arány 70–30 körül van).
Még mindig zajlik Magyarországon az idősotthonok vizsgálata, ami minden intézményre kiterjed, a fenntartótól függetlenül. Lapzártánkkor 11 idősotthonban regisztráltak koronavírusos betegeket. A legtöbb fertőzött a fővárosi Pesti úti és Rózsa utcai otthonban van, a többi intézményben 20, de inkább 10 alatti a fertőzések száma. Az idősotthonok lakóit ma már csak úgy engedik vissza a kórházakból, ha két, egymástól 48 óra különbséggel elvégzett tesztjük negatív.
K. A.
