Dresch Mihálynál a zene és az élet mindig egységet alkotott, ezért is természetes számára, hogy a belülről feltóduló hangok alapvetően a szülőföldjéhez, a tágabb környezethez tapadnak, abból merítenek, és ahhoz adnak hozzá – állítja Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró. Szerinte Dresch sosem a főáramú amerikai zene minél hűebb megszólaltatására törekedett, hanem annak kifejezésformáit töltötte meg saját kultúrájának hagyományaival. Nem a tengerentúlról importált fekete muzsikát próbálta koppintani, hanem belülről építkezett. Saját szavaival élve a benne égő "fölséges" tűzön, a feszítő belső energiákon akart úrrá lenni és azokat formába önteni. Egész életében arra törekedett, hogy érzékeltesse: az ember egyszerre szeretheti a legtisztább dzsesszmuzsikát és az eredeti népzenét. Úgy véli, egyszerre lehet korszerű és magyar.
A zenekar tagjai:
Dresch Mihály - tenor és szoprán szaxofon, fuhun, ének
Lukács Miklós - cimbalom
Horváth Balázs - nagybőgő
Baló István - dob (magyar készítésű Gustavito dobok)
A felvétel a Fonó Budai Zeneházban, a Kultúrpart Stúdióban készült 2016-ban.
Újbuda
