Magyarország történetének legnagyobb számítástechnikai áttörése, fejlesztése zárult le – jelentette be a „Szuperszámítástechnika (HPC) a felsőoktatásban” című projekt zárórendezvényén Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szakállamtitkára. Ez azt jelenti, hogy az eddigi legfejlettebb hálózatinformatikai állapothoz képest ötszörösére nőtt a HPC-kapacitás, így a korábbinál sokkal költséghatékonyabban lehet lebonyolítani a tudományos kutatásokat: mindez az űrből fogható jelek pontosítását, a rákkutatás eredményeinek növelését, a betegségek hatékonyabb gyógyítását, az időjárási jelenségek előrejelzésének precízebbé tételét eredményezheti.
A szuperszámítástechnika aktuális állását Nagy Miklós, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program igazgatója magyarázta el lapunknak: a HPC-nek most olyan erőforrásai vannak, amelyek lehetővé tennék, hogy a föld mintegy 7,5 milliárdos teljes lakossága egy kézi számológépen másodpercenként 30 ezer műveletet (összeadást, kivonást, osztást, szorzást stb.) hajtson végre. A szuperszámítógép-használat mára a legtöbb kutató számára nélkülözhetetlen eszközzé vált, mert a tudományos feladatok közel 90 százalékát az ilyen kapacitású rendszereken futtatott szimulációk segítségével tudják megoldani. Ma egy adott vírust vizsgáló kutatóorvos szuperszámítógépen keresztül állít össze ellenanyagokat, teszteli hatékonyságukat. A válaszreakciók sokkal gyorsabban megérkeznek, mint egy laboratóriumi vizsgálat esetében, ezzel jelentős időt és költséget lehet megtakarítani – ismertette a részleteket az igazgató.
A magyar kutatók világszínvonalú tudása csak a megfelelő és folyton fejlődő technikai környezet biztosításával kamatoztatható, „korszerű szuperszámítástechnikai háttér nélkül nem létezhet hazai kutatás-fejlesztés és innováció” – mondta a másfél évvel ezelőtti projektindító eseményen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A beruházást a magyar állam és az Európai Unió csaknem 2 milliárd forinttal támogatta (a teljes összeg két alapból adódott össze: 1 milliárd 558 millió forintot az Európai Szociális Alap biztosított, 442 millió forintot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap adott a fejlesztéshez.)
T.K.
