Mint minden évről évre megrendezett családi nap Újbudán, a március 15-i ünnepség is a változatos programok jegyében telt. Ilyenkor a népi hagyományok, a népi kultúra és a történelem állnak a középpontban, a Fonóban ezúttal a táncház és a verbunkos dallamok vitték a prímet. A néptánc az élő kultúra szerves része, egyaránt népszerű a fiatalok és idősek körében. Nagy a szerepe a magyar népi kultúra örök érvényű és letisztult üzeneteinek megismertetésében és továbbörökítésében.
A kora délutáni órákban a gyerekek kézműves foglalkozáson vehettek részt, és néptáncolhattak is. A résztvevőket Csernus László önkormányzati képviselő köszöntötte. Beszédében kiemelte: amikor a nemzeti ünnep reggelén feltűzzük a kokárdát, fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, mit szimbolizál lobogónk három színe. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi. A forradalom és szabadságharc kapcsán érdemes emlékeztetni magunkat őseink hőstetteire, nekik köszönhetően ma is szabadon élhetünk – mondta az önkormányzati képviselő.
A program az egykor vadregényes vizeiről híres Szigetközből induló Sárarany Zenekar koncertjével folytatódott. Produkcióik jellemzően tematikusak, a koncepció nem pusztán zenei. A Fonóba a nagysikerű „Egy a madár a hangjával, egy az érzés a nótával” előadással érkeztek, amely a 19. század világát hozza közelebb korabeli költők múlt századbéli népzenei gyűjtésekből ismert folklorizálódott verseivel, korhű verbunkos zenével fűszerezve. A színpadi jelenlét azonban csupán egy szegmense az együttes hivatásának. A zenekari tagok év közben, illetve nyári táborokban oktatóként tevékenykednek, így ez is szerves részévé válik saját tanulásuknak, s talán a legfontosabbá a hagyományok megélésében, továbbadásában.
A Fonó közönsége most a forradalmat megelőző népies atmoszféra világába nyerhetett bepillantást, kiderülhetett, miként dalolták Petőfi és kortársai költeményeit annak idején, és hogyan éltek azok tovább a néphagyományban. A zenekar az 1848 előtti időszakban született népies költemények szövevényes életét, a népies műzene, parasztzene, népdalok és a verbunkos hagyomány eleven összefonódásait is megmutatta a szabadságharc évfordulója apropóján.
A családi programot a Berka együttes táncháza zárta. Egyszerre két helyszínen ropták a Fonóba látogatók: a nagyteremben moldvai, az előtérben vonós táncházat tartottak. A Berka együttes immár tizedik éve tart rendszeresen táncházat a Fonóban minden második pénteken. Ezúttal is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem legkiválóbb diákjai, muzsikusai voltak segítségükre. A zenekar 2003-ban alakult, 2008 októberében nyílt meg táncházuk a Pilinszky Irodalmi Kávéházban, amely Budapest egyik legnagyobb vonós moldvai táncházává nőtte ki magát. Ez jelenleg Pipitér névre hallgat, ahol a Zurgó Együttessel váltják egymást. A népzenei repertoár mellett csángó költők verseit is megénekli a zenekar. Így egy koncert alkalmával elhangzanak Lakatos Demeter és Duma András igen ritkán hallható versei is.
Országszerte és a határon túl számos ünnepi rendezvényt tartottak március 15-én az 1848–49-es szabadságharc és forradalom évfordulója alkalmából. A Parlament előtt zászlófelvonással kezdődtek „A haza minden előtt” mottóval meghirdetett események. Innen huszármenet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő mondott beszédet. Délután az Országházban átadták az állami kitüntetéseket, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket. A budai Várban is egész nap számos rendezvénnyel várták az ünneplőket.
(Újbuda)
