Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 11. szerda, Árpád

Mindenkinek szól a köztér

Újbuda   |   2018, december 15 - 10:13
Nyomtatóbarát változatSend by email

Mohácsi Sándor tájépítész a zsűri elnökeként értékelte az Ottlik-kert tervpályázatra érkező alkotásokat. Az általa vezetett s73 Tervező Iroda jó néhány park, játszótér, óvodaudvar megújításán dolgozott már Újbudán, legutóbb a Gazdagréti térnek adtak új funkciót és arculatot. A korábban az Év tájépítészének választott tervezőt a pályázati eredmény mellett a kerület köztereinek megújulásáról is kérdeztük.

A zsűri tagjai közül többen is kiemelték, hogy az Ottlik-kert kiírásra beérkezett tizenöt pályamű nagy érdeklődést jelent. Miért lehetett ennyire vonzó ez a pályázat?
Ez prémiumpályázatnak volt tekinthető, mind a téma, mind pedig a helyszín miatt. Kockázati léptéke jól belátható, felfogható és vállalható kisebb társaságoknak is, hiszen a tervek elkészültét mindenképpen finanszírozni kell, és ez sokakat megmozgatott. Nem nagy irodák jöttek, hanem inkább alkotó csapatok. Hozzáteszem, önkormányzatok részéről nem is olyan egyértelmű egy ilyen tervpályázat kiírása, Újbudán pedig ez néhány éven belül már a második.

A pályaművek változatosan közelítették meg a feladatot, voltak egészen elvontak, de jó értelemben véve egyszerűek is. Hol van az arany középút egy ilyen versenyben?
Minap olvastam, hogy a közbeszéd mára elvesztette elitista jellegét, szükségszerűen mindenki számára érthetővé vált. A tervpályázatokban is volt ilyen folyamat, vagyis a legtöbb fogyasztóhoz szóló munka került ki győztesen. Mindig kérdés, hogy a magas művészetnek a köztéren van-e a helye, nem inkább múzeumokban vagy magángyűjtők lakásában. Egy gyerekhez biztos másképp kell szólni, hogy megkérdezze, „nagymama, ki az az Ottlik Géza?”, mint ahogy érett alkotók sokszor gondolják. Számomra azért kedves az első helyezett pályamű, mert erre mindenképp alkalmas lehet.

A terv mennyire illeszkedik a városképbe?
Nehéz megragadni, mi a városkép, sok mindent nevezünk annak. Az biztos, hogy ez színfolt lesz. A Tranzit tere rendezve van, jól szolgálja funkcióját. A Kosztolányi Dezső tér és a Móricz Zsigmond körtér is megfelel a forgalmas közlekedési csomópont szerepkörének. A kettő közötti átmeneti zóna az Ottlik-kerttel hozni fogja a neki szánt egyedi arculatot. A betűk, a műrészletek megidézik az író óriási szellemét, ami felerősíti a helyet. Az jó, hogy a Bartók Béla úti erős kulturális programsorra fűzi fel az önkormányzat ezt a helyi érdekességű témát. (Ottlik Gézáról még nincs elnevezve a fővárosban semmilyen közterület – a szerk.) Természetesen ide is kell szervezni programokat, és rendben is kell tartani a teret.

Milyen trendről lehet beszélni a táj- vagy a városépítészetben? Mi a különbség, ha önkormányzati, kormányzati vagy magánbefektetői megrendelésre dolgoznak?
A funkciók különítik el a dolgokat, nem a megrendelő. Egy állami, reprezentációs tér sokszor egy középület aláfestése, így nem önmagáról, hanem az épületről kell szólnia. A most nyertes pályamű önmagáról szól, de itt meg is volt adva a téma, hiszen a szabad térben – ahogy a szakmában mondjuk – Ottlik konkrét tematika. A Kossuth téren az Országház, a BudaParton a lakóházak és a jövőbeni MOL-székház adják a konkrét témát. A Bikás park például szimpla köztérépítészeti alkotás. Utóbbi azért fontos és számomra kedves példa, mert Budapesten egyedülálló zöldterület-rehabilitáció valósult itt meg, reagálva az elmúlt negyven év funkcióváltozásaira. Ám nem lett felfűzve a bikákra, a képzőművészeti alkotás csak névadója a térnek. Az új kerthez azonban Ottlik hozzátesz majd egy olyan réteget, amely megkülönbözteti másoktól. A második díjas pályamű építésze, Szabó Levente (a megújult Gomba épületének tervezője – a szerk.) jegyzi a Reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri emlékhelyet. A járólapokra írt idézetekkel teljesen más módon vitte át a város mentális terébe a Kálvin tér nevét, ez már nemcsak egy metrómegálló neve, hanem önálló identitása van, ahogy az Ottlik-kertnek is lehet majd.

A szabad terek tervezésénél általában a funkció az elsődleges, Újbudán mégis sokszor felfedezhető valamilyen plusz. Egy rejtett vonalkód, egy játszótér korábbi, sokaknak kedves arculatára jellemző szobor...
A plusz egy alkotói szabadságfok. Ám funkciónak tekintem egy köztéren az emberek szíves vendéglátását is: árnyékot adó fák, padok. Ezek látszólag egyszerű dolgok, mégis nagy átgondoltságot igényel, hogy a végén valami jó születhessen. De rengeteg szempontot kell figyelembe venni, ott vannak a közművek, a műemlékvédelem, az épületek is. Munkáink során célunk, hogy nagyon semlegesek maradjunk. Egy közteret vesz igénybe az is, akinek éppen gyermeke született, és az is, aki most veszített el valakit, mindenkinek meg kell felelni. A tetejébe évtizedekig használják őket, ezért szeretnénk semleges pozitív köztereket alkotni.


(Tapody-Németh Katalin)

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Egységes társadalombiztosítási járulékot vezetnek be  

Újraszabályozta szerdán az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.