A MU Színház 1992 óta tartja feladatának, hogy a kortárs tánc - és színházi élet legizgalmasabb alkotóit és legaktuálisabb előadásait Újbuda lakosai számára is elérhetővé tegye. Repertoárukban rendszeresen szerepelnek többek közt a Duda Éva Társulat, a Hodworks, a Radioballet, Gergye Krisztián, a Tünet Együttes, a MU Terminál vagy a Krétakör előadásai.
Fontosnak tartják, hogy a fiatal, feltörekvő alkotóknak is bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak: korosztályuk problémáit dolgozzák fel a Trainingspot Társulat és az FAQ előadásai, október 24-én második bemutatójára készül a közösségi színházként működő, civilekből álló KB35 Inárcs. Februárban pedig a III. TITÁNium tehetségkutató pályázat egyik nyertese, egy színházrendező szakos egyetemista készít Bodor Ádám-adaptációt.
A november 16. és 21. között megrendezendő Open Fesztivál közösségi színházi programjain keresztül szeretnék a MU közelében élőknek megmutatni: a színház nem csupán a passzív szemlélődés, hanem az aktív részvétel, a cselekvés, a mindnyájunkat érintő társadalmi kérdések kibeszélésének fóruma is lehet, amelynek a néző valódi résztvevőjévé válhat.
– A hatnapos nemzetközi közösségi színházi fesztivál alatt együtt gondolkodhatunk a szülővé válásról; morfondírozhatunk a szerelmen; licitálhatunk egy, a szemünk előtt készülő különleges képzőművészeti alkotásra, vagy akár egy színházi előadásra; dönthetünk világosságról és sötétségről; egy interaktív színházi társasjáték résztvevőjeként pedig saját bőrünkön próbálhatjuk ki, meg lehet-e élni a nekünk juttatott segélyből és alkalmi munkákból – mondta el Sturm Andrea, a MU Színház marketingért felelős munkatársa. Hozzátette, legfőbb céljuk egyre több értő, mélyebb összefüggésekre kíváncsi, társadalmi kérdésekre nyitott, és a problémákra reflektáló nézővel találkozni.
Interferencia a gyárépületben
Az Artus Társulat 1985 óta működő független kortárs fizikai színház. Működésük során több mint ötven előadást hoztak létre, melyeket huszonöt országban mutattak be. A Goda Gábor, Harangozó díjas és Érdemes Művész által összefogott közösség tizenöt éve folytatja alkotói tevékenységét a Fonó Budai Zeneház mögötti gyárépületben.
Az Artus alkotóműhely egyaránt jelenti a kétezer négyzetméteres elhagyatott ipari épületből kialakított stúdiót, és az itt alkotó harminc művész interdiszciplináris kollektíváját. A stúdió rendszeres programjai között szerepelnek az Artus Társulat előadásai, képzőművészeti kiállítások, valamint vendégelőadások és kulturális események a társművészetek területéről.
Harmincéves jubilieuma alkamából a legfrisebb Cseppkánon című előadásával ünnepelt az Artus, melyet a sikeres októberi bemutatót követően november 5-én láthatnak ismét az érdeklődők. A produkció nem csupán táncelőadás, műfaji meghatározása szerint interferencia. Koncert-, színház- és táncelőadás egyben, mely öt táncos, három thai chi művész és a tizenhét tagú Á la cARTe kamarakórus közreműködésével elevenedik meg.
Emellett az Artus az ARCCAL A HALNAK, Új Generációs Programmal – fiatal, pályakezdő alkotóknak nyújtott lehetőséggel – kívánja gazdagabbá tenni őszi színkavalkádját. Ennek részeként október 29-én és 30-án a Budapest Kortárstánc Főiskolán végzett táncosok hozzák el fiatalos energiájukat az Artus Sztregova utcai otthonába. Ezen félév kiállításainak sorát Bodóczky Antal Privát gravitációk című tárlata nyitja, és Király Gábor festőművész műveiből rendezett válogatás zárja a stúdió galériájában. December 5-én ismét a spontaneitásé, a performanszoké a főszerep. Az Artus Kérész Művek című rendhagyó előadássorozatát a Kompánia Színházi Társulat és török vendégeik teszik igazán egyedivé.
Szellemi szabadság a Szkénében
A Műegyetemen működő Szkéné Színház – amely a maga fél évszázados történelmével alternatív színházi központ – nem maradhatott volna fenn az egyetem hathatós és folyamatos támogatása nélkül. A támogatás nem csupán pénzben mérhető, hanem mindenekelőtt abban, hogy a Műegyetem mindenkori vezetői szellemi szabadságot biztosítottak a Szkéné működéséhez.
Az idei évad egyik első bemutatója volt Fehér Ferenc Helló, Zombi! című tánc- és mozgásszínháza, melynek premierjéről a LeCool magazin így írt: „kortárs vérengzés, őrült mozdulatok, táncművészeti zombulás”.
Kevésbé zombi, de hasonlóan őrültnek ígérkezik Grecsó Zoltán Egy faun alkonya című bemutatója október 28-án. A zenekari költeményt Mallarmé verse ihlette, Grecsó koreográfiáját pedig a zenekari költeményre készült balettelőadás mögött húzódó életrajzi és narratív párhuzam. A zenei narratíva szerint az ifjú Faun, amint felfedezi önmagát és szexualitását, a vágyak és a zsongító álom kábulatában a természet mindenségének birtokosaként éli meg önmagát. A koreográfia a megbomló elme csapongásait, az identitásvesztés folyamatát a Faun-történetre rímelteti: összemosva a delíriumos álom és a szétfutó gondolatfolyam állapotát, és egyúttal az egyszerre isteni és emberi öndefiniálás élményét.
A VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás 5. évadának új bemutatója egy méltatlanul elfeledett regény színpadi adaptációja. A színpadi szövegváltozatot Szikszai Rémusz készítette, aki a darab rendezője is, és így elmélkedik a műről: „Szép Ernő Emberszag című regénye 1944 októberében játszódik a vészkorszak kellős közepén. De az is lehet, hogy ma. Ki tudja, van-e igazából különbség? Nehéz embernek lenni, minden korban nehéz, de embernek maradni, amikor minden arra ösztökél, hogy kivetközzünk önmagunkból, még nehezebb. Kérdés, nekik, akkor sikerült-e? És nekünk? Nekünk, ma sikerül?”.
H.L.- K.V.
