Az eredetileg fizikus Jedlovszi Rezső már fiatalon elhatározta, hogy közelebb kerül a művészethez, nyugdíjazása után ezért múzeumokba járt, mestereket és ritka könyveket kutatott fel.
Hímzések és fafaragások című tárlatot megnyitó Györgyi Erzsébet néprajzkutató a forgáccsal díszített viráglajtorjákat és a légyhajtó fákat emelte ki Jedlovszki Rezső munkái közül. Mindez úgy néz ki, hogy fadarabból szalagszerű csíkokat forgácsolnak úgy, hogy azok rajta maradnak az eredeti fadarabon. Györgyi Erzsébet szerint ezt a technikát eddig más nem karolta fel.
A nyugdíjas magyar-történelem szakos tanárnő Benyó Éva már gyerekként megismerkedett a díszítőművészettel, az akkoriban divatos kalocsai és matyó kézimunkán túl például a furtai hímzéssel is. Gimnazistaként tanfolyamokra járt és szívesen díszítette népi hímzéssel saját ruháit, blúzait. Később az ózdi Aranygyűszű szakkörben valamennyi tájegység formakincsével és öltéstechnikáival megismerkedett. Györgyi Erzsébet néprajzkutató szerint rendkívül ritka, hogy egy népi iparművész otthonosan mozogjon a magyar hímzőművészet szinte teljes skáláján, ráadásul meglehetősen magas színvonalon teszi mindezt Benyó Éva, akinek édesanyja és családja nő tagjai is mindig hímeztek.
A kiállítást június 30-ig lehet megtekinteni az Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjteményben kedden, csütörtökön és szombaton 14 és 18 óra között.
H. L.
