Nagy múltú horgászok a Szabadság híd alatt

Manapság, hasonlóan a legtöbb olyan hobbitevékenységhez, amely nem az internethez, elektronikus kütyükhöz köthető, a horgászás is hátrébb szorult. Az Újbudán működő horgászegyesület azonban még most is több mint 8000 tagot számlál, ezzel az NHE az egyik legnagyobb ilyen szerveződés Magyarországon. Irodahelyiségük a Lágymányosi utca 14. szám alatt található, ahol munkanapokon a horgászengedélyek átvétele, illetve megújítása mellett horgászvizsgát is lehet tenni.

Az NHE elnökével, az 1963 óta tag Koltai Jenővel, valamint ügyvezető elnökével, Ferenczy Dénessel az újbudai horgászélet egyik fő helyszínén, a Szabadság hídnál találkoztunk. Koltai Jenő az engedélyek ügyintézésén túl azt tartja a legfontosabbnak, hogy a Lágymányosi utcában vizsgáztatás is zajlik, amit nem sokan vállalnak fel a hazai szervezetek közül. A Sasadon élő elnök a pandémia alatt is foglalkozik az utánpótlás-neveléssel, több mint 1000 gyermekkorú tagja van az egyesületnek. Népszerűsítő rendezvényeket, tájékoztatókat is szerveznek – bár most a járvány közbeszólt –, de Koltai Jenő is tudja, a régi horgászestek hangulata már a múlté.

– Régebben a versenysportra is nagyon odafigyeltünk. Gyerekeknek tartottunk évente két versenyt, bajnokok is lettek – számolt be az NHE vezetője. – Sajnos a felnőttek részéről egyre kisebb az érdeklődés a közösségi események iránt, így főleg az utánpótlás-nevelésre, a gyerekekre koncentrálunk. A kicsik nemcsak a horgászatról tanulhatnak itt, hanem a természettel is behatóan megismerkednek – tette hozzá.

Ferenczy Dénes ügyvezető elnök 14 esztendős korában, 1956-ban váltotta ki első horgászengedélyét. A hobbiját érintő változásokat is figyelemmel kísérte. Megtapasztalta, hogy az utóbbi években az uniós szabályozások eredményeképp nagy folyóink vize sokkal tisztább lett, élőviláguk újra megerősödött. Ezt az Újbudán horgászók is igazolni tudják: bizonyos időszakokban, napszakokban egész szép fogásra lehet szert tenni a főváros közepén, ahol a legjobb időszak májustól október végéig tart.

– Harminc–negyven esztendővel ezelőtt is megettük az itt kifogott halakat, de nem volt finom az ízük – mondta az ügyvezető elnök. Üzemanyagra emlékeztetett. Az elmúlt tíz évben azonban teljesen eltűnt ez a rossz mellékíz a fővárosban kifogott halakból. Az ügyvezető leginkább a harcsát kedveli az asztalon, de szívesen fogyasztja a halászlét és a sült keszeget is.

Ferenczy Dénes szerint a dunai horgászat számára a legtöbbet a vízminőség javulása mellett az jelentette, hogy Magyarországon a természetes vizeken megszüntették a kereskedelmi halászatot, így nagyon szépen fejlődhet a halállomány. A Dunában az egyik leggyakoribb zsákmány a paduc, de jászkeszegből, karikakeszegből, dévérből sincs hiány. A fenekező módszer hívei sem panaszkodhatnak: sok márnát lehet kifogni Újbudán. Akik az éjszakai horgászatot és a műcsalis pergetést kedvelik, azoknak süllő, kősüllő is akadhat a horgára. A nappali pergetők pedig gyakran fognak balint, ennek állománya a folyó tisztulása nyomán igen szépen növekedett. Harcsára éjszaka, csónakból kuttyogatva mennek, nemegyszer hallani, ahogy a vizet ütögetve csalogatják a bajszos ragadozókat. Bármilyen hihetetlennek tűnik, a Szabadság híd közelében egy 45 kilós harcsát is kiemeltek már a vízből.

Újbudán az élő Dunán kívül nincs sok lehetőség a horgászatra. A kelenvölgyi Kék-tóba ugyan rendszeresen telepítenek halakat, ám az még a Feneketlen-tónál is kisebb, ahol viszont már régóta tilos horgászni. Az ottani lehetőséget az ügyvezető elnök elmondása szerint azért szüntette be az önkormányzat, mert a stégeket olyan felelőtlen emberek is használták, akik szemeteléssel beszennyezték a vizet, emellett a téli síkosságmentesítésre használt vegyszerek bekerültek a tóba, jelentősen rontva vízminőségét. Maradt a Duna, bár horgász szempontból a legjobb részét, a Lágymányosi-öblöt szintén elvették a pecásoktól, azzal az indokkal, hogy veszélyt jelenthetnek a sétálókra.

A Szabadság hídtól a Kopaszi-gátig terjedő partszakaszt jelöli meg Ferenczy Dénes mint a horgászatra ma leginkább alkalmas területet Újbudán, ahol szabad horgászni. Maga a Kopaszi-gát hiába lett szép és rendezett, az ott 1909 óta horgásztanyát fenntartó Budapesti Sporthorgász Egyesületnek is mennie kellett. Ferenczy Dénes megérti, hogy a gátra nem engedik a horgászokat, mert sok gyerek szaladgál ott, de szerinte az erőmű oldalán biztos nem okoznának problémát. Az építkezést végző tulajdonos azonban nem járult hozzá ehhez, így az öbölbéli élményekről teljesen le kellett mondania az újbudai pecásoknak.

Hogy miért is jó horgászni? Koltai Jenőt például megnyugtatja, ha előkészíti a felszerelést, és bedobja a csalit a vízbe. – Még a fővárosi lebetonozott Duna-parton is közelebb kerül így a természethez az ember – vallja az egyesület elnöke, aki még egy szempontot megemlít. Ez pedig a zsákmányszerzés. Van, aki pénzt, anyagi javakat, vagy éppen pozíciót akar, mások hatalomra, kapcsolatokra hajtanak, de a zsákmányolás ösztöne mindenkiben ott van, egyidős az emberiséggel, csak ma másként éljük ki. Koltai Jenő szerint a horgászat azért korrektebb sport a vadászatnál, mert a halnak több esélye van a megmenekülésre, nem beszélve arról, hogy sok horgász rendszerint visszaengedi fogását a vízbe. Arra az élményre hajtanak a legtöbben, hogy képesek megszerezni a zsákmányt. Meglehet, akad olyan horgász Újbudán, aki már többször kifogta ugyanazt a halat, és mindig nagyon tudott neki örülni.

D. B. S.