A Rubik-kocka immár tudósok és művészek harmadik generációját inspirálja, és valósággal megtestesíti a magyar kreativitást. Ez kerül most a világérdeklődés fókuszába, és mivel a kiállítás hét év alatt a Föld számos pontjára eljut, a magyar országimázst is nagyban erősíti - hangsúlyozta Fürjes Balázs, a budapesti Rubik-központ létrehozásának kormányzati képviseletét ellátó, kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos. Szerinte a Rubik-kocka egyetemes jelentőségét mutatja, hogy minden hetedik embernek volt már a kezében, nem ismer nyelvi korlátokat, a feladat pedig világos: káoszból rendet teremteni.Az ötmillió dolláros költségvetésű kiállításhoz Magyarország 200 millió forinttal járult hozzá.
A Napi Gazdaság cikke szerint Rubik Ernő fejében 1974 tavaszán született meg a méltán világhírűvé vált Rubik-kocka ötlete. Eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszközt kívánt létrehozni a diákjainak, és először egy 2x2x2-es élfelosztású kockával kísérletezett, mígnem megalkotta az oldalanként kilenc négyzetet tartalmazó kockát, amelynek oldallapjai más-más színűek és három tengely körül elforgathatóak. Akkor ismerte fel, hogy ez a kocka logikai játékra is kiválóan alkalmas, hiszen a forgatásokkal milliárdnyi színkombináció hozható létre, miközben a cél a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása.
A feltaláló 1975. január 30-án adta be a kocka (térbeli logikai játék) szabadalmát, és a Magyar Szabványügyi Hivatal hivatalosan 1976. október 28-án vette szabadalmi listájára. Rubik találmányát már 1975 márciusában átadta a Politechnika (később: Politoys) Ipari Szövetkezetnek hasznosításra, de az csak két év múlva kezdte el gyártani. 1975 végén az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a találmányt mint oktatási segédeszközt. Bár az 1978-as BNV-n elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, az akkori Nürnbergi Játékvásáron még senki sem figyelt fel rá.
1979 júniusában az Observer című lapban megjelent egy cikk a Hatoldalú varázslat címmel, és még ebben az évben a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapján szerepelt a kocka. 1980-ban négymillió, a következő évben már hétmillió bűvös kockát gyártott a Politoys, miközben a Távol-Keleten már javában hamisították. 1980-81-ben több országban volt az év játéka, klubokat, egyesületeket, versenyeket szerveztek kedvelői számára.
Az 1980-as évek legnagyobb sikerű fejtörő játékából több mint ötszázmillió példányt adtak el, és népszerűsége mindmáig töretlen. Rubik Ernő szerint ez annak köszönhető, hogy a bűvös kockának sok titka van. Úgy véli, a kocka sikerének talán a legfontosabb kulcsa, hogy használatakor nem számít a nyelv, az életkor, a képzettség vagy a játékos neme.
A Liberty Science Center (LSC) szimbolikus helyen, a New York-i Szabadságszobor közelében található. Az 1993-ban megnyitott központ New Jersey állam első tudományos múzeuma, amely interaktív formában mutatja be a nagyközönségnek a különböző tudományos területeket. A Beyond Rubik's Cube (A Kocka és ami mögötte van) című nagyszabású interaktív kiállítás itt lesz látogatható kilenc hónapon keresztül, majd 2015-től világkörüli útra indul, és a tervek szerint hét év alatt járja körbe a Földet.
Napi Gazdaság/MTI/Újbuda
