Nem romkocsma lett a Parkszínpad romjából

• 1958: Megnyitják a Budai Parkszínpadot
• 1961: Felavatják az egyedülálló billenő színpadot, ami hatalmas mozivászonná alakítható.
• 1974: A Luxemburg grófja című Lehár-operett bemutatója
• 1970-1980: A magyar pop-, rock- és jazzélet központja
• 1994: Fellép Pap Rita, a Sziámi, a Benkó Dixieland, az Old Boys, a Manhattan, a Republic, a programban szerepel Cigánykarnevál, nótaest, Zoltán Erika, Korda György és Balázs Klári koncertje.
• 2005: Bezárják a Budai Parkszínpadot
• 2008: Az épületet fölveri a gaz, tele van graffitivel, szeméttel. A bejáratnál hajléktalanok alszanak.
• 2013: Még több gaz, még több graffiti, még több szemét, és még mindig hajléktalanok alszanak a bejáratnál

Ez néhány villanás a Budai Parkszínpad több mint 50 éves történetéből. A Feneketlen-tó melletti gyönyörű park közepén álló egykori szabadtéri színpad felé az utóbbi években nem volt túl kellemes elsétálni: mintha az egész szeméttel teledobált, graffitivel szétfújt romot húgyszaggal itatták volna át. A történet június elsején új fordulatot vesz: újra megnyitják a teljesen felújított komplexumot.

A retro főépület homlokzata, és a legtöbb fal visszakapta eredeti vajsárga színét. A gazzal fölvert, szeméttel és romokkal borított kertet rendbe hozták: körben végig parkosították a zöld területet, újrabetonozták és térkövezték a lépcsőzetes elrendezésű egykori nézőteret, ami fölé menő napvitorlákat feszítettek.

Miután a hely bérlőinek köze van az egykori Erzsébet téri buszpályaudvaron működő Fröccsteraszhoz, a Parkszínpadot is elkezdték "budai fröccsteraszként" emlegetni - nem véletlenül persze, hiszen ez a fantázianév szerepelt az üzemeltető cég pályázatában. A hely hivatalos neve azonban Budai Parkszínpad marad, illetve az első évben Új Budai Parkszínpad néven működik, mondja Ondrusek Péter, a területet bérlő és felújító Zsigmond Kert Kft. ügyvezetője.

Színpadra!

Fröccsözni azonban sokkal inkább lehet majd itt, mint bármilyen színpadi produkciót megtekinteni. Szabadtéri színpadként ugyanis nem fog működni a hely. Bár teljesen rendbe hozták az egykori színpadot, oda is székeket, asztalokat, kényelmes foteleket helyeznek, azaz mindenki kipróbálhatja, milyen egy színpadon iszogatni, miközben a nézőtéren ülők is iszogatnak.

Nem lesznek koncertek

"Bár több évtizedig zajlottak itt zajos koncertek és előadások, tisztában vagyunk azzal, hogy a környéken élők mára elszoktak ettől, és nem akarnak zajt" - mondja Ondrusek Péter. A hely 10-23 óráig kapott engedélyt a nyitva tartásra, és ez idő alatt legfeljebb csendes háttérzene lesz a Budai Parkszínpadon, ígéri az ügyvezető.

Hang-, és színpadtechnikát nem is építettek be, így nagy koncerteket nem is lehet tartani a helyen, hacsak nem bérelnek drága pénzért ilyet. Ondrusek Péter szerint azonban éppen emiatt nem nagyon éri meg nagy koncertet szervezni: ma már olyan magasak a költségek, hogy azokat csak nagyon drága jegyárakkal lehetne nyereségessé tenni. Sokkal jobban megtérül, ha egy vendéglátóhelynek folyamatos és megbízható forgalma van. Sokan attól tartanak, hogy több száz békésen beszélgető ember is nagy zajt tud csapni, nem is beszélve a vidáman hazafelé tartó jó kedvű társaságokról. Az ügyvezető azt ígéri: a közvetlen környezetükben ők maguk gondoskodnak arról, hogy a lakókat ne zavarják a szórakozni vágyók.

Gyerekek, irány a zenekari árok!

Új funkciót kap az egykori zenekari árok is, ami itt nincs mélyen, hiszen a színpad van megemelve. Itt valósulhat meg minden szülő titkos álma: békésen beszélgethet, iszogathat felnőtt barátaival, miközben a gyerekek a homokkal felszórt és zárt zenekari árokban játszhatnak, azaz nem tudnak elkóborolni. Ha igény lesz rá, animátorokat is alkalmaznak, akik felügyelnek a gyerekekre.

Beomlott, szétrepedezett, ellopták

Ez csak a felújítás látványos része. Az átadást eredetileg április elsejére ígérték, de Ondrusek Péter szerint csodaszámba megy, hogy júniusban egyáltalán meg tudnak nyitni. Bár tudták, hogy a terület nagyon rossz állapotban van, a felújítás elkezdésekor ők is megdöbbentek, hogy mennyire. Amikor először járták be a területet, másfél méteren állt a gaz. Az egykori nézőtér betonja feltöredezett, az alatta lévő föld átázott, beomlott. A szétrepedezett beton résein ecetfák nőttek ki. Mindent újra kellett kezdeni az alapoktól.

A korábbi csatornák, közművek beomlottak, teljesen használhatatlanok voltak. A hosszú évek óta elhagyottan álló terület környékét azóta közművesítették. A csatornát az utca másik oldaláról kellett behozni, teljesen új csatornarendszert kellett kiépíteni, az újonnan keletkezett szintkülönbségek miatt pedig költséges átemelőszivattyúkat kellett beépíteni. A területen már áram sem volt, mert a vezetékeket is mind ellopták. Ezt is teljesen újonnan kellett engedélyeztetni és kiépíteni a mai előírásoknak megfelelőn, ami szintén több millió forintba került. Eredetileg 50 milliót szántak a felújításra, de a felújítás teljes költsége végül ennek két vagy háromszorosa lehet. Mindehhez semmilyen állami vagy kerületi anyagi támogatást nem kaptak. Ondrusek Péter szerint ehhez kell mérni a sajtóban egyesek által kifogásolt havi 350 ezer forintos bérleti díjat.

Biciklis egyetemisták és nyugdíjasok

A csendes lakókörnyéket, a közeli játszóteret, vagy az egy utcára lévő, most éppen bizonytalan sorsú Corvinus budai campusát elnézve, a hely egyetemistáknak, babakocsis anyukáknak, budai aranyifjaknak és délutáni trécselésre beülő nyugdíjasoknak is jó lesz. "Alapvetően a budaiakra és a XI. kerületiekre építünk, azt szeretnénk, ha ez olyan közösségi központ lenne, ahol jó minőségű ételeket-italokat kapnak, ahol jó hangulat van, lehet találkozni és vannak jó programok" - mondja az ügyvezető. Azt tervezik, hogy napközben vásárokat, bolhapiacokat, bornapokat, közösségi jóga- vagy fittnesnapokat szerveznek, de mivel élni is kell valamiből, a Parkszínpadot nagyobb vállalati rendezvényekre is bérbe tudják adni.