Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási pontszámokat szerda este, ezzel eldőlt, hogy a csaknem 108 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára. Bódis József oktatási államtitkár az újbudai Rióban tartott Pont Ott Parti helyszínén imponáló számnak nevezte, hogy a 100 ezernél több felvételiző közül több mint 75 ezren jártak sikerrel. Az elmúlt évek pályaorientációjának sikereként említette, hogy a preferált szakokon a jelentkezők és a felvettek száma is emelkedett. A sajtótájékoztatón az államtitkár sikeresnek nevezte az idei felvételit.
ELTE: mintegy tízezer új hallgató A tavalyinál ezerrel több, 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szeptemberben. Csaknem tizenhárom és fél ezren jelölték meg idén első helyen az ELTE-t a felvételi eljárásban, 2017-hez képest ezerrel többen. A legnépszerűbb szakok között van a programtervező informatikus, a pszichológia, a jogász és a gyógypedagógia, de népszerűek az újonnan indult gazdálkodástudományi intézet és a szombathelyi Savaria egyetemi központ képzései is. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma is nőtt: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be. Az ELTE budapesti képzési helyszínei közül a legtöbb fiatal a bölcsészettudományi karra (1845) érkezik, ezt a pedagógiai és pszichológiai kar (1162), majd a természettudományi kar (1115) követi. |
Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, 107 ezer 695-en jelentkeztek idén a felsőoktatásba, közülük 75 ezer 230-an nyertek felvételt, szemben az előző évi 72 ezer 641-gyel; megemlítette, hogy növekedett a felvételizők száma, pedig ez "nem a demográfiai változásokból következett". Utalt rá: a megmérettetésen sikerrel részt vevők zöme az alapképzésben, nappali szakos képzésben kezdheti meg tanulmányait.
A Műegyetemen ötezer új hallgató kezdheti meg tanulmányait Az országos informatikmushiány enyhítésére az egyetem képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus úgynevezett BProf alapszak is, amelyben a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig alapdiplomával helyezkedhetnek el a versenypiacon. A Műegyetem elengedhetetlennek tartja a mesterképzési szakokat a gazdaság fejlődéséhez, ezért kifejezetten ösztönzi alapképzéses hallgatóit a továbbtanulásra. Az egyetemre jelentkező mintegy 11 ezer fiatal 21 százalékát valamelyik mesterképzési szakra vették fel, ami hét százalékponttal magasabb az országos aránynál. A BME idegen nyelvű képzéseire is többen jelentkeztek: a tavalyi eredményekhez képest mintegy duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma. A BME a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéből több mint ötszáz jelentkezőt vett fel, a hallgatók több mint fele mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig további 46 hallgatót vettek fel. |
Több olyan területen nőtt a jelentkezők száma, ahol a munkaerőpiac a mainál több szakembert igényel, ide sorolva a mérnök-, az informatikus-, a gépészmérnök-, a programtervező informatikus-, a gazdasági informatikus-, a villamosmérnök-, az általánosorvos-, valamint a gyógypedagógus- és a tanárképzést. A jelentkezések számával párhuzamosan a felvettek aránya is emelkedett ezeken a területeken.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke emlékeztetett arra: a felvételizők augusztus 5-ig, elektronikus formában kapják meg a hivatalos eredményt, fellebbezni 30 napon belül lehet, ugyanakkor a jogszabályok változása miatt idén ez nehezebb és felelősségteljesebb lesz, hiszen a másodfokú elbírálás nem hivatalukhoz tartozik, hanem a jogorvoslathoz közigazgatási pert kell indítani. A pótfelvételiket július 27-én hirdetik meg, és augusztus 6-ig lehet benyújtani a jelentkezéseket. Ezek ponthatárait augusztus 24-én hirdetik ki.