A Bikás parki piacon is érződik a koronavírus-járvány hatása: a területet az előírásoknak megfelelően körbekerítették szalaggal, a bejáratoknál biztonsági emberek igyekeznek betartatni a rendet.
A többi piachoz, illetve élelmiszerbolthoz hasonlóan reggel kilenc órától délig ide is csak a leginkább veszélyeztetett korosztály képviselői, azaz a 65 év fölöttiek léphetnek be. A korábban érkező fiatalabbak kilenc óra körül gyorsan befejezik a vásárlást, az idősek pedig nagy tömegben várakoznak a bejutásra. Elég kényelmetlen mindenkinek ez a helyzet, de legtöbben türelemmel kezelik. Megkérdeztük a piacra járókat és az árusokat, hogyan élik meg ezt a nehéz időszakot, mennyiben változott meg az életük a járvány kitörése óta, mire figyelnek oda különösen, illetve hogyan látják az önkormányzat, valamint a kormányzat intézkedéseit.
Csaba (38)
Tizenhat éve járok rendszeresen erre a piacra. Rossz így sietve vásárolni. Főleg zöldséget, szárazárut és tojást szoktam venni, meg grillcsirkét, de azt most nem tudok, mert még nem sült meg, nekünk viszont már át kell adni a helyet az időseknek. A vásárlási szokásaimon nem változtatott a járvány, a magánéletünk azonban sokkal nehezebb lett. Két kisgyerekkel vagyunk otthon bezárva, nem könnyű. Védekezni maszkkal, gumikesztyűvel szoktunk, nem megyünk be soha cipővel a lakásba. Ha ki kell menni valamiért, utána azonnal alaposan kezet mosunk, amikor hazaértünk. Kézfertőtlenítő mindig van nálunk, és igyekszünk megfelelő távolságot tartani másoktól. Nagyon örülök annak, hogy az önkormányzat átgondoltan cselekszik, igyekeznek annyit szorítani, amennyit kell, de szerencsére nem túl sokat. Kormányzati szinten sok a kapkodás, a nem kellően átgondolt, ad hoc intézkedések nem segítenek az emberek helyzetén.
Tamás (59)
Én úgy látom, hogy a járvány kitörése óta kevesebbet lehet vásárolni, mert nincs már itt annyi árus. Igaz, a kereslet is csökkent, mert jóval kevesebben vagyunk mi, vevők is. Ez amiatt is lehet, hogy az idősebbek csak külön idősávban jöhetnek, de szerintem aki ideszokott, az most is eljön, mert ez egy jó piac. Jók az árak, érdemes ide kijárni. Én örülök annak, hogy a kormányzati előírásoknak igyekeznek itt is megfelelni. Múlt héten ingyen maszkot is osztottak a vásárlóknak. Jónak tartom, hogy vannak, akik vigyáznak itt a rendre, nem zavaró a biztonságiak jelenléte. Csöppet sem érzem túlzónak ezeket a rendelkezéseket, ez szükséges ahhoz, hogy ne terjedjen tömegesen el a vírus. A magánéletemben az okoz nehézséget, hogy a munkahelyem már csak négy órában foglalkoztat, anyagilag ez megterheli a családot, de szerencsére a többiek még normál munkaidőben dolgozhatnak. Ami nagyon rossz, hogy a gyerekeinkkel, akik már nem velünk élnek, nem találkozhatunk, de az internet segítségével látjuk őket is. Próbáljuk valahogy túlélni ezt a nyomorult időszakot.
Miklós (68)
Imádom ezt a piacot, én a II. kerületből járok ide évek óta. Az én életem nem nagyon változott, a karantént sem nagyon tudom betartani, mert eljárok dolgozni. Lakásfelújítás közepén vagyok, mindennap szaladgálnom kell különböző árucikkekért. A járvány eléggé megnehezítette a beszerzéseket, de szerencsére a piac működik, élelmiszerben nincs hiány. Mindent én veszek meg, a feleségemet nem engedem ki az utcára, őt jobban féltem, mint magamat. Remek maszkot kaptam a cégemtől, egyébként szerencsére januárban felkészültem az influenzajárvány időszakára, és jól bevásároltam kézfertőtlenítőből. Ha hazamegyek, a ruháimat azonnal kimossa a nejem, én teljesen lefürdök. Az országot szerintem váratlanul és felkészületlenül érte ez a járvány. A most meghozott intézkedéseket már egy hónappal ezelőtt be kellett volna vezetni.
Ilona (36)
Hústermékeket árulunk itt, a piacon, sajnos jelentősen csökkent a forgalom, amióta kitört a járvány. Új szolgáltatást kellett indítanunk, hogy pótoljuk a kieső bevételeinket, most már házhoz is szállítunk. Úgy tapasztalom, nemcsak mi tartjuk be szigorúan az előírásokat, hanem a vevők is maszkban, kesztyűben érkeznek, ám nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy így biztonságban vagyunk, talán csak mérsékelhetjük a megbetegedés kockázatát. Az intézkedések jók, szükségszerűek, bár sokan panaszkodnak amiatt, hogy ideálisabb lenne, ha az idősek jöhetnének előbb, hattól kilencig, majd utánuk a fiatalok.
Tibor (66)
Megváltoztatta az életemet ez a járvány, sokkal jobban odafigyelek az egészségemre. Én egyedül élek. A segélyvonalon már felhívtak, hogy segítenek nekem a bevásárlásban, de nem vettem igénybe, mert a fiam gondoskodik rólam. Sajnos nem látom még ennek a járványnak a végét, de hiszek abban, hogy ha vigyázunk magunkra és betartjuk a szabályokat, akkor hamarosan leáll a vírus terjedése. Nagyon fontos az alapos kézmosás, erre nagyon odafigyelek azóta magam is.
Valéria (55)
Méhészek vagyunk, mézet árulunk a piacon. Most nyílnak a virágok, vándorolnunk kell a méhekkel, nem tudunk otthon maradni. Nagyon odafigyelünk ilyenkor a megfelelő védekezésre, és óvatosan választjuk ki a helyszíneket is. A piac szerencsére rendben működik, nem maradnak el a vásárlóink. Édesanyám idős, ő gondozásra szorul, de én is nagymama vagyok már. Sajnálom, hogy a lányomnak most nem tudok közvetlenül segíteni a gyermeknevelésben. Azért főzök rájuk, hogy legalább így levegyek egy kis terhet a válláról. Nagyon elégedett vagyok a kormányzat és az önkormányzat rendelkezéseivel. Látszik, hogy odafigyelnek az emberekre, több helyen is tapasztaltam már, hogy a polgármesterek kiválóan tájékoztatják a lakosságot.
Ilona (72)
Nagyon felháborítónak tartom ezt a számkivetettséget, hogy kilenc óra előtt nem léphetünk be a piacra. Ez egy nyugdíjasellenes intézkedés. Ott állunk a bejárat előtt tömegesen, az sem egészséges. Ráadásul mire mi bejöhetünk, a legszebb árukat már mind elviszik. Értem, hogy ez a mi védelmünk érdekében van, de józan paraszti ésszel szerintem ez nem sokat jelent. Itt nem lehet másfél méter távolságot tartani egymástól, mindenképpen tömeg van. Tökéletesen mindegy, hogy a fiatalabbak meg az idősebbek keverednek-e vagy sem. A tojásosnál meg akartam tartani az előírt távolságot, de egy bácsika bevágott elém, és még fel is volt háborodva, amikor szóvá tettem. Én nyugdíjas fodrász vagyok, egyéni vállalkozó, de egy hónapja már nem dolgozom. A vendégek érdeklődnek, mikor nyitok ki, de én úgy döntöttem, megvárom a májust, noha a fodrászüzleteknek megengedik, hogy nyitva legyenek. Szerintem ez egy hibás döntés, mert mi közvetlen kapcsolatba kerülünk a vendégeink arcával, nagyon ki vagyunk téve a fertőzésveszélynek. Én gyúrok arra, hogy a karjaimat megnövesszem, de nem megy. Hajvágás, hajmosás közben nem lehet másfél méteres távolságot tartani. Főleg azt viselem nehezen, hogy nem lehet tudni, mikor lesz ennek vége. Heti egyszer járok boltba és ide, a piacra, a fennmaradó időben igyekszem otthon maradni, hogy minél jobban vigyázzak magamra.
Imre (69)
Minden héten kijövök ide vásárolni. A járvány ideje alatt is megkapok mindent, csak azóta jobban odafigyelek a távolságtartásra. Én együtt élek az unokáimmal, nem tudunk teljesen elkülönülni egymástól. Felajánlották ugyan a segítségüket a bevásárlásban, de nem sok értelmét láttam, hiszen egy fedél alatt élünk. Sokat olvasom a híreket, tájékozódom a járvány alakulásáról. Úgy látom, hogy a kormány nem elégséges, nem szükséges intézkedéseket hoz, és azokat nem a megfelelő időben teszi meg. Az önkormányzat intézkedéseit viszont támogathatónak tartom, örültem annak, hogy a rászorulókra különös figyelmet fordítottak ebben a nehéz időszakban.
D. B. S.
