Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 11. szerda, Árpád

Rendhagyó környezetismeret órák és kerekasztal-beszélgetések a szerbiai Adán

Újbuda   |   2019, augusztus 14 - 13:17
Nyomtatóbarát változatSend by email

Újbuda Önkormányzata szervezésében magyar és szerb pedagógusok tartottak rendhagyó környezetismeret órákat Szerbiában az adai és a moholi általános iskola hetedikeseinek június 4-6. között. Az órákon a klímaváltozás hatásait és az alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálták a tanulók. A programot lakossági fórum és pedagógus kerekasztal-beszélgetés is kiegészítette. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás határokon átnyúló komplex probléma, de az együtt gondolkodás, a közös cselekvés javíthatja az alkalmazkodás esélyeit.

A klímaváltozás hatásait manapság már mindenki közvetlenül érzékeli. Naponta számolnak be hírek a világ minden táján az eddig megszokott éghajlati viszonyainktól szélsőségesen eltérő állapotokról. Ezek a változások nemcsak Európát, hanem szűkebb környezetünket is érintik, a Kárpát-medence pedig kifejezetten érzékeny az éghajlatváltozásra. Gondoljunk csak az egyre gyakoribb hómentes telekre, vagy a hullámszerűen jelentkező forró időszakokban egyre gazdagabb nyarakra, vagy az elemi erejű viharokra, özönvízszerű esőzésekre, áradásokra, szárazságokra, és sorolhatnánk még az évszázadok alatt megszokott időjárási viszonyoktól való eltéréseket.

A klímaváltozással kapcsolatosan a szélsőséges időjárási viszonyok gyakori előfordulásán túl jelentős átalakulás kezdődött a növény- és állatvilágban, valamint a fajok földrajzi elterjedésében is. Egyes területekről meghatározó fajok tűntek el, viszont özönfajok és sok esetben kórokozó fajok jelentek meg. A változások azonban ennél sokrétűbbek és összetettebbek, a klímaváltozás hatásai a gazdaság és az emberi társadalom minden területére kiterjednek.

A változások hatásai miatt alapjaiban át kell gondolnunk az eddigi tevékenységeinket. Fel kell készülnünk, illetve fel kell készítenünk a jövő nemzedékét az új kihívásokra. A társadalmunknak a változó viszonyokhoz az eddiginél sokkal rugalmasabban és gyorsabban kell tudnia alkalmazkodni a fennmaradásunk érdekében.

A fenti gondolatok mentén kezdeményezte Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata, hogy Ada (Szerbia, Vajdaság) testvértelepülésével közösen a Bethlen Gábor Program keretében egy közös gondolkodást indít el, amelynek részeként egy, a klímaváltozás problémaköréről szóló általános iskolai programot, lakossági fórumot és pedagógus kerekasztal-beszélgetést valósít meg.

A program Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának szervezésében 2019. június 4-6. között valósult meg. A projektben az újbudai Kelenvölgyi Általános Iskola két, az adai Cseh Károly Általános Iskola két és a moholi Novak Radonić Általános Iskola egy pedagógusa vett részt, és közösen tartottak rendhagyó környezetismereti órákat a klímaváltozás hatásairól az adai és a moholi általános iskola 7. osztályos tanulóinak.

A program újszerűségét az jelenti, hogy kb. 1 hónappal a rendhagyó tanórák előtt a tanulók a szűkebb környezetükre fókuszálva egy rövid áttekintést kaptak a klímaváltozás jelenségeiről, és ezzel egyidejűleg négy szempontrendszer alapján a klímaváltozás lehetséges helyi hatásait vizsgálták. A négy vizsgálati szempont az alábbi volt:

  • vízgazdálkodás,
  • város és zöldfelület fejlesztés,
  • környezetvédelem,
  • oktatás.

A szempontok alapján történő vizsgálódásuk, illetve a rendhagyó környezeti órák célja az volt, hogy a környezetünkben megfigyelt kedvező és kedvezőtlen hatások ismeretében egy olyan éghajlatvédelmi javaslattervet állítsanak össze, amelyben igyekeznek a kedvezőtlen hatásokat mérsékelni, az esetleges kedvező hatásokat kihasználni, segíteni a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást, és cselekvésre ösztönözni mindenkit a közös, élhető jövő fenntartása érdekében.

Az előzetesen elküldött háttéranyagot a kidolgozott szempontrendszer alapján az osztályok kiscsoportos foglalkozások keretében dolgozták fel, ahol minden egyes csoport csak egy szempontból közelítette meg a problémát. A rendhagyó tanóra első felében a tanulók a szerbiai és a magyar tanárokkal együttműködve tárták fel az okokat és kerestek megoldásokat a legfontosabb – elsősorban közvetlen lakókörnyezetüket érintő – problémákra. Az elképzéseseiket, javaslataikat a rendkívüli tanóra második felében összegezték és osztották meg az osztály többi tanulóival. Ezt követően az osztály kiválasztott képviselői összegezték az osztály véleményét és olyan prezentációkat készítettek, amelyeket egy verseny keretében mutattak be a tanáraik, valamint a szervező önkormányzatok képviselői jelenlétében.

Tartalmas és a tanulók gondolatait jól tükröző előadások voltak. Alapjában véve megállapítható, hogy a tanulók nagyon sok információval rendelkeznek, kihasználják az internet nyújtotta lehetőségeket, de – mivel a normál tanórai keretek között átadott tananyag kötött – nagyon kevés lehetőséget kapnak a megszerzett információk rendszerezésére, az ok-okozati összefüggések megértésére és a tudatos cselekvési formák kialakítására. A projektből az a következtetés is levonható, hogy a tanulók a gondolkodásra késztető, összefüggést kereső és a klasszikus órarendszerű ismeretátadástól eltérő feladatok iránt is nyitottak és fogékonyak. Úgy gondoljuk, hogy szükség lenne a tanulók gondolataira, problémameglátására és -megoldására sokkal jobban fókuszáló tanórákat a jelenlegi magyarországi és szerbiai általános iskolai oktatásba beépíteni.

A program jelentősen erősítette a tanulók egymás közötti, helyzetnek megfelelő kommunikációját, a szövegértést, az információgyűjtést, a szövegalkotást, az érvelést és az előadói készségeket.

A programot egy lakossági fórum és pedagógus kerekasztal-beszélgetés egészítette ki. A lakossági fórum lehetőséget adott a klímaváltozással összefüggő kérdések közös átgondolására, a jó gyakorlatok interaktív bemutatására. A fórumon felvetett problémákat többek között a vegyi szennyezettség és üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése, a közlekedés légszennyező hatásának és a megváltozott éghajlati környezethez való alkalmazkodásnak a kérdése, a személyes példamutatás és a cégek társadalmi felelősségvállalásának fontossága, valamint a civil szervezetek klímatudatos nevelésben betöltött szerepe jelentette.

A pedagógus kerekasztal-beszélgetésen a két ország oktatási rendszerének klímavédelemmel összefüggő tapasztalatait vitattuk meg. Egyetértés volt abban, hogy alapvetően mindkét rendszer kevés lehetőséget kínál a tanulók célirányos témákban (mint például a klímaváltozás) történő szabad véleménynyilvánítására a tanulókat érő információbőség meghatározott tanrendi órákon történő rendszerezésére, az összefüggések feltárására és megértésére.

A fórumon és a kerekasztal-beszélgetésen az derült ki, hogy bár a klímaváltozás határokon átnyúló komplex probléma, mégis kedvezőtlen hatásainak megjelenési formái jelentősen eltérnek nagyvárosi és kistelepülési környezetben. A programon résztvevők egyetértettek azonban abban, hogy folytatni kellene az együttműködést a klímaváltozás kedvező hatásainak kihasználásában és kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. A közös gondolatok megosztására pedig a jó testvérvárosi kapcsolatok számos lehetőséget kínálnak.

A program a Bethlen Gábor Alap támogatásával a „Klímaváltozás a Kárpát-medencében, Közös a Felelősségünk! - rendhagyó környezetismereti órák és kerekasztal-beszélgetések Ada testvértelepülésünkön a Környezetvédelem Világnapja (június 05.) alkalmából” című, TTP – KP -1 – 2019/1 – 000002 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Szenior bajnokokat díjaztak a Gabányiban  

November elején mintegy százan versengtek az Újbuda legfittebb 60 feletti bajnoka címért. A sportverseny díjátadója a Gabányi László Sportcsarnokban volt december 3-án, ahol idén két bajnokot is avattak.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.