Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 27. szombat, Zita

Rezsiemelés: kirakták a lakosságot a piacra

Újbuda   |   2022, augusztus 30 - 09:51
Nyomtatóbarát változatSend by email

Mióta kiderült, hogy a kormány képtelen megbirkózni az energiaárakkal, és a növekvő költségek egy részét a lakosságra hárítja, kitört a rezsipánik: beindult a tűzifa-felvásárlás, óriásit ugrott a napelemek iránti kereslet, esni kezdett a gázfűtésű ingatlanok ára. Nemcsak az a dilemma, hogyan vészeljük át a telet, de van némi ellentmondás a beszerzési árakról szóló hírek és az új fogyasztói árszabás között is. Holoda Attila, a MOL korábbi kutatástermelési igazgatója, egykori energetikai helyettes államtitkár arról is beszélt lapunknak, hová vezet a populista energiapolitika.

  • Hétszeres gáz- és dupla áramárat vet ki a kormány az átlagosnak mondott szint fölötti fogyasztásra, a háborúra, a hiányra és a világpiaci trendekre hivatkozva. Mindeközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az elmúlt idők legkedvezőbb gázszerződését kötöttük az oroszokkal, a készlet egy részét pedig a szerbeknek értékesítettük tovább. Mennyire drága valójában a gáz? Szükségszerű ekkora díjemelés?

Most valóban mindenki drágán veszi Európában a gázt, és mi sem vesszük olcsóbban, mint mások, tehát a propaganda megint nem mond igazat. Sőt, picit drágábban is jutunk hozzá, mint a nagyobb mennyiséget vásárló országok, ami teljesen természetes a piacon. A kormány már csak azért sem tudott ellenállni a propagandának, mert Pu­tyin elnök maga jelentette be, hogy ötödáron adják nekünk a gázt, ami nem igaz, esetleg a beloruszok kapják ennyiért. Utóbbinak megvan az ára, hiszen ők már gyakorlatilag Oroszország részeként funkcionálnak, amit senkinek nem kívánnék. Ugyan sokan megpróbálják kizárólag a háború kontójára írni, de nem amiatt ilyen magas a földgáz és általában az energia ára. A pandémia okozta gazdasági visszaesés idején erősen leestek az energiaárak, így a termelőknek nem érte meg végrehajtani azokat a beruházásokat, amelyekre az újraindulásnál már szükség lett volna, tehát óriási hiány alakult ki a nyersanyagok és az energiahordozók piacán. Ennek eredményeként mindennek felszökött az ára. Bár volt már ekkora például az olajár, most mégis sokkal magasabbnak érezzük, egyrészt mert a forint rekordot gyengült, másrészt mert világszerte toronymagas az infláció a nyersanyagok és az energiahordozók hiánya miatt. Most ezt szenvedjük meg. A rezsicsökkentés címszava alatt – amely a kormány adománya lett volna a fogyasztóknak – 2014 óta néhány évig többet fizettünk a földgázért és a villamos energiáért, mint amennyiért azt a piacon meg lehetett vásárolni. Ebből valamennyi haszna összejött az államnak, amit talán kampánycélokra fel is akart használni, mint ahogy tette ezt 2018-ban, de a hirtelen árrobbanás ezt hamar elégette. Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszéde szerint az állam már 2021-ben 296 milliárdos veszteséget szedett össze a rezsicsökkentésen, ami azóta továbbnőtt. Mivel választási évet írunk, nem mertek hozzányúlni a szent tehenükhöz: vártak, abban reménykedtek, hogy majd normalizálódik a helyzet. De annyira nem normalizálódott, hogy most az év közepére már az 1000 milliárd forintot is meghaladta a Magyar Villamos Művek (MVM) vesztesége. A tusványosi mondatok előre jelezték, hogy ha maradt volna a hatósági ár, akkor év végéig 2051 milliárd forint lett volna a magyar állam vesztesége csak a rezsicsökkentés miatt. Ez hihetetlenül sok pénz, ami már nem volt finanszírozható, ezért kénytelenek voltak hozzányúlni a rezsihez. Ráadásul a választási kampányra szintén döbbenetes összeget, 1500 milliárd forintot költöttek el. A nyugdíjasoktól a rendvédelmi szervezetekig mindenki kapott pénzt, ez pedig tarthatatlan hiányhoz vezetett. Azért beszélek erről, mert valószínűleg ennek a következménye az is, hogy az energiaárakat ilyen magasra srófolták a lakosság számára is. A kormány által meghúzott átlagár fölött durva az az emelkedés, amellyel úgymond kirakták a lakosságot a szabadpiacra, ami a rendszerváltás óta nem történt meg. (Azóta bevezették a valamivel kedvezőbb lakossági piaci ár fogalmát – a szerk.) A túl magas ár egyértelmű motivációja az, hogy be kell tömködni azt a lyukat, amit a választási kampányban elköltött pénzek és a rezsicsökkentés együttesen okoztak a költségvetésben. A költségvetési hiány mostanra tarthatatlan mértéket ért el: július végére nagyjából a 92 százalékát elköltöttük az egész évre tervezettnek. Ez irtózatos összeg.

  • Egyetért Békesi László közgazdász professzor kijelentésével, hogy a kormány ebben a nehéz helyzetben is nyerészkedik az energiával, noha adhatná olcsóbban?

A gázt is adhatná olcsóbban, de főleg az áramot. Van nekünk egy paksi atomerőművünk, ami még a ’70-es, ’80-as években épült, ezért amortizációs költség sem terheli, a villamosenergia-termelése 10-12 forintba kerül kilowattóránként. Nekünk ennél jóval magasabb árat kell megfizetnünk, miközben a Paks által termelt mennyiség lefedhetné a teljes hazai lakossági fogyasztást, sőt, kicsit azon felül is képes adni. Tehát a kormány megtehette volna, hogy nem nyúl hozzá a villamos energiához, de a nyerészkedés miatt bizony úgy néz ki, hogy ezt a nagyon olcsó energiát megpróbálja a piacon pénzzé tenni, ezzel is csökkentve saját veszteségeit. Így a lakosság kénytelen az áramot dupla áron megvásárolni, ha túllépi azt az igen alacsony határt.

  • Akkor a lakosság fizeti meg a rezsiszemfényvesztés árát?

Igazából mindegy, hogy az áramért fizetünk többet vagy adóemeléssel vesznek ki pénzt az emberek zsebéből, a lényeg, hogy az itt-ott jelentkező hiányt a kormánynak be kell tömködni. Azért így, mert ha a kormány közvetlen tőkeinjekcióval pótolná az MVM veszteségét – amit azzal okozott, hogy a vállalatnak az utóbbi időkben a beszerzési árnál olcsóbban kellett adnia az energiát –, az könnyen minősülhet tiltott állami támogatásnak, ami ellen az Európai Unió vizsgálatot kezdeményezne. Ezért a kormány azt mondja, az MVM kereskedjen az olcsó paksi árammal, abból szerezzen be pénzt, annyival is kevesebbet kell majd a kormánynak pótolnia.

  • Iparági szereplők szerint amiatt biztosan nem kell félni, hogy nem lesz gáz télen. Legalábbis a lakosság számára. Mit gondol erről?

Azok a feltételezések, hogy mi van, ha nem lesz elég gáz, abból indulnak ki, hogy mi van, ha az oroszok elzárják a gázcsapot. Az oroszok azonban nem zárták el a gázt a mi irányunkba. Mi délről, a Török Áramlat vezetéken, Szerbián keresztül kapjuk a földgáz nagy részét. Nemhogy csökkent volna, egyre nagyobb mennyiség érkezik, amit le is tudunk tárolni. Mostanra a magyar földgáztárolókban betárolt mennyiség elérte a teljes kapacitás több mint 50 százalékát. Ez olyan 3,3 milliárd köbmétert jelent, miközben az ország éves fogyasztása 10 milliárd köbméter, vagyis az éves szükséglet 33–35 százaléka már benn van a tárolókban. A tárolt mennyiséget azonban csak akkor van értelme számolgatni, ha nincs import, ami nagyon nehezen képzelhető el. Minden ország gázellátási biztonsága három lábon áll: a hazai termelésen, az importon és a tárolókon. Nem úgy néz ki, hogy előre betárolunk, és télen a gáztárolókból élünk, hiszen folyamatos a hazai termelés, és normál menetben az import is, sőt, ez utóbbi teszi ki a nagyobb részt. A földalatti gáztárolók eredeti funkciója, hogy kiegyenlítsék a téli időszak sokkal nagyobb ciklikus fogyasztását, hogy feljebb tekerhessük a fűtést, főzhessünk stb. Tehát elsősorban nem arra valók, hogy ellátási hiány esetén besegítsenek. A nálunk már betárolt földgáz a nyári fogyasztással 200 napig, de az őszi-téli átlagfogyasztás mellett is durván 90 napig elég. A telet könnyedén át tudjuk vészelni import nélkül, pusztán a tárolókból. De jelenleg is folyamatos az import, tehát ez a veszély nem fenyeget.

  • Az üzemanyagpiacon is egyre jobban szorít a cipő. A kormány a végsőkig ragaszkodik az ársapkához, miközben százasával zárnak be a kutak. A százhalombattai finomító átmeneti leállítása eszkalálta a benzinválságot. Meddig tartható a tarthatatlan?

Míg az állami vállalat rezsicsökkentés miatti mínuszát közös adófizetői pénzből kell pótolni, a befagyasztott üzemanyagáron elszenvedett veszteséget kizárólag a kis kutak és a kúthálózatok viselik, köztük persze a Mol is. Hogy a háborúnak nem sok köze van a mostani helyzethez, azt az is jelzi, hogy a kormány jóval korábban, 2021. november 15-én vezette be az árstopot az elszabadult üzemanyagárak miatt (Oroszország 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát – a szerk.). Úgy gondolom, erősen kétséges, hogy októberig fenn tudják tartani a hatósági árat, miközben azt is látni kell, hogy az állam nagyot kaszált azon, amibe mások tönkrementek. Először az „olcsó” üzemanyag miatt lendült fel a benzinturizmus, aztán az idén februári módosítás miatt indult be újabb felvásárlási láz. Mindez az első fél évben több mint 36 milliárd forint többletbevételt termelt az államnak csupán a jövedéki adóból, plusz a tetemes áfa, mert a jövedéki adón még az is van. Vagyis az ársapkán az államnak borzasztó nagy bevétele volt. A lakossági pszichózis szintén igen érdekes, úgy örülünk a 480-as benzinnek, és olyan mértékben tankoljuk, mintha ingyen lenne, pedig ez is drága. Két évvel ezelőtt ezért az árért sokan letették volna az autót. A kútbezárások ma már az olyan óriásvállalatokat is érintik, mint a Shell, így az árstop sokáig már nem tartható.

  • Hogyan lehetne diverzifikálni az ország energiamixét, hogy alkalmazkodni tudjunk a megváltozott feltételekhez? Jöhet az azeri gáz?

Ellátásbiztonság szempontjából új forrásokat kell keresni, ilyenek például a közép-ázsiai országok, tehát földgáz esetében Azerbajdzsán, Türkmenisztán. Akár Irán is szóba jöhet, bár ők rendszeresen húzogatják az Egyesült Államok bajszát, ami nem tenne jót az európai földgázellátásnak. Meg kell vizsgálni, hogy az elhanyagolt európai források közül melyek kapcsolhatók be a rendszerbe. Nem hiszek abban, hogy az oroszokat teljesen ki kell szorítani az európai földgázellátásból. Inkább olyan szintre kell őket leszorítani, ahol már nem fenyeget az a veszély, hogy az embargó vagy a szankciók miatt megborul egy ország gazdasága. Európa eddigi 40–42 százalékos, Magyarország 85 százalékos függősége az orosz gáztól nem normális állapot. Oroszország ezt ügyesen kihasználta, többek között ezért merte elindítani a háborút Ukrajna ellen, mert tudta, a szankciók Európának is fájni fognak. Nekünk a megújuló energiák felé kell elindulni, és többet behozni a pótló, alternatív energiákból. Attól mindenkit óva intenék, hogy nekiálljunk kivágni az erdőket, mert akkor annyi a klímacéloknak, a faégetés kibocsátási értéke pedig sokkal rosszabb, mint a gázé, vagy akár a korszerű szénerőműveké. A rezsicsökkentés felszámolásánál én több sávot vezettem volna be, és csak a legeslegnagyobb fogyasztóknak adnám ilyen drágán az energiát. Akik eddig is alig tudták kifizetni a hó végén a sárga csekket, azokkal mi lesz? Tudva, hogy a rászorulók élnek a legpazarlóbb házakban: nincs szigetelés, rosszak a nyílászárók, korszerűtlen a fűtés, világítás. Az a faramuci helyzet állt elő, hogy az olyan energiaszegény országok, mint Magyarország pazarolják a legtöbb energiát, mert nincs pénz a korszerűsítésre. Ezen változtatni kell. Erre a célra az Európai Unió rengeteg pénzt fog adni nekünk, csak jó lenne, ha útközben nem tűnne el, vagy nem fordítódna valami másra.

  • Mi lehet az épületenergetikai korszerűsítések iránya? Mire váltsuk ki a gázt?

A leggyorsabb megoldás, ha elkezdjük mérsékelni a fogyasztásunkat, függetlenül attól, mivel fűtünk. Ezzel csökken a kiszolgáltatottságunk. Aki megengedheti magának, az szigeteljen, cseréljen nyílászárókat, váltson villamos energiára, illetve geotermikus hőszivattyúra, ezek jelenleg a legkorszerűbb fűtési eszközök.