Szent Vince ünnepe a fény győzelmébe, a tavasz eljövetelébe és a gazdag termésbe vetett hit ünnepe, amelyet sok helyen bállal is ünnepelnek farsang idején. A Promontorium Borlovagrend tagjai a hagyományoknak megfelelően emlékeztek meg az esős napon a bor védőszentjéről és fohászkodtak a jó termésért. Az eseményt nem véletlenül tartották a Gellérthegyen, a térség ugyanis már a török időkben a budai borvidék gazdagon termő lankáihoz tartozott. Az út sarkán álló szobrot a Kelenhegyi úti művészházban alkotó Czinder Antal szobrászművész készítette. A sokáig elhanyagolt területet a Borlavagrend vette pártfogásába, az önkormányzat pedig néhány éve pihenőhelyet alakított ki a szobor körül.
Január 22-e az első olyan nap az évben, amelynek időjárása meghatározhatja az éves szőlőtermést. - Sok nyelven ismert még a régi mondás, mely szerint „ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince” – mondta Sárkány Péter borlovag. Hagyomány szerint azzal is fokozható a termést, ha ezen a napon magas a borfogyasztás, Szent Vince ünnepe ugyanis „dologtiltó” nap, amikor a szőlősgazdák mise után áldomást ittak és következtettek az évjárat szőlő- és bortermésére.
Urbán András, a borlovagrend nagymestere szerint Szent Vince patrónussága nevének népies értelmezéséből ered és Franciaországon kívül Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában is tiszteletben részesítik a keresztény bortermelők.
A Promontorium Borlovagrend tagjai a lehető legnagyobb tisztelettel és csodálattal vannak a bor iránt. Andrásfay-Szerencse Ödön rendtag verseinek több mint ötöde szól a borról, mivel szerinte annak lelke, szakralitása van. Egy rendtársa úgy véli, a bor semmihez nem hasonlítható érzelmi szálat indít el fogyasztójában.
(T.D. – ÚjbudaTV)
