Boross Péter volt miniszterelnök a Nemzeti Örökség Intézete és a Szabadságharcosokért Közalapítvány szervezésében rendezett megemlékezésen elmondta, szerinte az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széleskörű, mint most. A megemlékezésen állami és társadalmi szervezetek képviselői főhajtással rótták le tiszteletüket, utána történelmi emlékhelyet jelölő sztélét avattak a Műegyetem főbejáratánál.
A koszorúzást követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendeztek ünnepséget. Schmidt Mária az 1956-os emlékév kormánybiztosa szerint az egyetemi ifjúság 1956-ban beírta magát a magyar történelembe. ünnepséget. A kormánybiztos az 1956-2016 - Történelmet csinált a nép címmel megrendezett emlékünnepségen tartott beszédében felidézte: 1945 és 1956 között az akkori egyetemistákban gyűlt a feszültség, izzott az igazságkeresés vágya, hogy végül 1956. október 23-án átszakítson mindent. Az akkori egyetemisták sokan voltak, okosak voltak és bátrak - hangoztatta Schmidt Mária. Azt mondta, azok az egyetemisták, akik gyermekfejjel végigélték a II. világháborút, joggal hitték, hogy van esély arra, hogy egy új, szabad ország lesz az otthonuk. Látták azonban, hogy nem lehet tovább tűrni, el kell mondani az igazságot, szabadságot kell adni minden magyarnak, és haza kell zavarni a megszállókat - idézte fel a kormánybiztos. Bátorságuk akkora volt, hogy magával sodort minden magyar embert, és a forradalom 12 napja, a remény szűk két hete alatt egy nép Európa közepén megmutatta, hogy nincs más út, csak az igazság - emlékezett a történész. Schmidt Mária kiemelte, 1956 a szabadság és függetlenség jelképe lett az egész glóbuszon, az "akkori őszön a világ ránk figyelt, remegett és szorított értünk". A kormánybiztos ünnepi beszédében köszöntötte azokat - többeket név szerint is -, akik a forradalom napjai alatt élelmiszert, ruhát, gyógyszert gyűjtöttek és juttattak el a rászorulóknak, vagy egyéb módon segítettek. Hangsúlyozta: 1956 nagy magyar ünnep, az volt és az is marad. Mint mondta, 300 óra szabadság, 10 millió századmásodperc, így 1956 októberében mind a tízmillió magyarnak egy századmásodperc szabadság jutott, egy szívdobbanásnyi idő. "És mégis egy egész nemzet őrzi, egy egész világ tiszteli ezt a pillantásnyi időt" - fogalmazott Schmidt Mária.
Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke felszólalásában visszaemlékezve az 1956. október 22-én az egyetemen történtekre, azt emelte ki, hogy a hatvan évvel ezelőtti napon a diákoknak volt bátorságuk egy tűrhetetlen rendszer ellen lázadni. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott, hatvan évvel ezelőtti egyetemi ifjúságban a felszabadulás gondolata tört utat magának.
| A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a rendszerváltozást követően szinte azonnal megkezdte a Műegyetem polgárainak az 1956-os forradalom és szabadságharc elindulásában játszott meghatározó szerepének méltó megőrzését, bemutatását célzó tevékenységét. ... A műegyetemi megemlékezés alapja hagyományosan az 1956. október 22-én lezajlott aulai diákgyűlés, illetve a másnapi Bem-szoborhoz történő felvonulás hiteles történetének feltárása és az erről történő megemlékezés. Az egykori résztvevők ma, 60 évvel 1956-ot követően is büszkén mondhatják magukról: ők fogalmazták meg az események egyik legismertebb dokumentumát, a műegyetemisták pontjait, a forradalom bölcsőjévé téve ezzel az intézményt - olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oldalán. |
Sötétedéskor ünnepi menet indult 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulója tiszteletére a Műegyetemtől a Bem József térig. A fáklyás felvonuláson több ezer ember, főleg fiatalok vettek részt. A menet három, korhű Csepel típusú teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956. október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult. A menetben részt vevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak. Sokan nemzeti színű karszalagot viseltek, és sok lengyel zászló is feltűnt a tömegben. Amikor a menet eleje a Szent Gellért térre ért, a vége akkor indult el a Műegyetem elől. A megemlékezés résztvevői megálltak a Nagy Imre téren, a Forradalom Lángja emlékműnél, ahol meghallgatták Tarlós István, Budapest főpolgármesterének a beszédét, majd a Bem József téren, Bem József-szobra előtt ért véget a fáklyás felvonulás.
MTI/Újbuda
