Az idén százéves Márki Jánosné, Kalmár Margit fiatalon költözött szülővárosából Budapestre, a XI. kerületbe. A Feneketlen-tó környéki barátságos és szép lakókörnyezetet, valamint az ott élőket annyira megszerette, hogy amikor - családbővülés miatt - nagyobb lakásba költözött, akkor is ebben a városrészben keresett lakást. Nem volt könnyű új otthont találnia, de azóta is boldogan él ott, ahol felnevelte négy gyermekét, és ahova 12 unokája és 25 dédunokája a mai napig visszajár. Ünnepek idején nála – a fészekben - tartják a nagycsaládi találkozókat is. Úgy véli, a meghitt családi otthon velejárója, hogy a lakás mindig élettel teli: Margit néni és lánya rendszeresen fogadnak vendégeket, illetve tartanak baráti összejöveteleket. A szépkorú hölgy derűsen mesélt a náluk zajló nyüzsgésről, és szívesen megosztotta gyerekkora és családja történeteit is. Elmondta, hogy gyerekkorában a lányok nem nagyon tanulhattak, például őt is kivették szülei az általános iskolából, még annak befejezése előtt. Később tanfolyamon, kiváló eredménnyel sajátította el a gyors- és gépírást és azonnal alkalmazták Budapesten a Kender Juta Vállalatnál. Férjhez 1946-ban ment Márki János magyar- francia szakos tanárhoz, akivel első gyermekük születése előtt döntöttek úgy, hogy a jövőben a családnak és gyermekeiknek szenteli életét. Emiatt lemondott fizetéséről, ami duplája volt annak, mint amit tanárként dolgozó férje keresett. Márki János 1981-ben, 61 évesen hunyt el, ám Margit néni nem fordult magába a fájdalomtól, hanem fáradhatatlanul segítette 12 unokája nevelését. Századik születésnapjára, október 4-ére született meg legfiatalabb dédunokája, követve ezzel az első unokát, aki szintén születésnapi ajándékként érkezett a világra 1972-ben.
Márki Jánosné, rácáfolva életkorára, akár 20 évet is letagadhatna. Úgy véli, a hosszú élet titka a hitben és a boldog, harmonikus családi életben rejlik.
Újbuda