Az „Egészséges és aktív időskor” című projekt április 19-i ünnepélyes zárókonferenciáján Újbuda Önkormányzata, valamint a partnervárosok és -intézmények résztvevői osztották meg egymással tapasztalataikat. A programot azzal a céllal hívták életre, hogy önkéntesek bevonásával egy teljesen újfajta segítő szolgáltatást hozzanak létre szépkorúak számára, amely kiegészíti, egyben tehermentesíti az önkormányzat egészségügyi és szociális ellátórendszerét. A projekt szervesen illeszkedik a kerület úttörő jellegű, Magyarországon egyedülálló idősügyi stratégiájába, az Újbuda 60+ Programba.
Hoffmann Tamás polgármester az eseményen hangsúlyozta: a projekt sikerességét nem pusztán a rendezvény helyszíne, azaz a program részeként felújított Kérő utcai Újbudai Önkéntes Koordinációs és Módszertani Központ léte bizonyítja. Ez a Norvég Alap által támogatott projektnek köszönhetően januárban nyitotta meg kapuit az önkéntesek és az érdeklődő idősek előtt. A polgármester rámutatott: az önkéntesek toborzása nyomán a 42 ezer 60 évesnél idősebb helyi lakos közül bárki részt vehet a 60+ program havi több mint 300 rendezvényén – akár úgy, hogy elkísérik őket –, illetve van, aki a ház körüli teendőkben segít: elmegy az érintettel a boltba, elugrik helyette a patikába.
Újbuda 320 millió forintot kapott
A találkozón a szakmai támogatást nyújtó Miniszterelnökség képviseletében Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár mondott köszöntőt. Kérdésünkre kifejtette, Újbuda példamutató eredményeket ért el az „Egészséges és aktív időskor” projektben. A Norvég Alap összesen 2,4 milliárd forintos célzott támogatására nyolc önkormányzat pályázott, Újbuda 320 millió forintot kapott. – A viszonylag rövid projektidőszak ellenére a XI. kerületi résztvevők minden követ megmozgattak az eredmény érdekében. Ennek ékes bizonyítéka a Kérő utcai módszertani központ. Meg kell említeni továbbá a profizmust is, amellyel a projekt szervezeti modellje felépült, amelynek részeként az önkéntesek a számukra indult képzéseknek köszönhetően segíthetnek, a szolgáltatásokat igénylők kérései pedig célba érnek – tette hozzá az államtitkár.
Országos adatok szerint míg 1970-ben a várható átlagos élettartam 70 év körül járt, 2015-ben már 75–78 évig éltek az emberek. Napjainkban az idősek adják a teljes lakosság negyedét, a XI. kerületben a 30 százalékát. Ezért az elmúlt egy esztendőben rendkívül intenzív munka zajlott Újbudán és a partnervárosokban. Elsőként alapos felmérést végeztek a helyi szépkorúak igényeiről. Ezt követően kidolgozták a szervezeti modell koncepcióját, és létrejöttek a helyi központok, amelyek elősegítik az önkéntesek bevonását, az új szolgáltatás koordinálását. A projekt keretében felkészítették a helyi koordinációért felelős munkatársakat, valamint az önkénteseket is. – Az egyik legnagyobb kihívást a célcsoport, vagyis az idősek elérése, megszólítása, bizalmuk megnyerése jelentette. Végül megkezdődhetett a „tesztüzem”, a segítségnyújtás a gyakorlatban, amelyben a helyi koordinátorok gondoskodtak arról, hogy az idősek igényei és a bevont önkéntesek szolgáltatásai találkozzanak egymással – foglalta össze Győrffyné Molnár Ilona humánszolgálati igazgató.
Ép testben ép lélek
A projektpartner Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ igazgatója, Kallai Árpád eddigi tapasztalatait összegezve elmondta: „a projekt ezen szakasza sikerrel zárult, de feladatok sora vár még ránk”. Az egyik legégetőbb kérdés az, hogyan lehet az önkéntesség alapkoncepcióját a norvégiai mintához hasonlóan vonzóvá tenni. Változtatni kell az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségén is. Az egészséges és aktív időskort a jelenlegi rendszer csak nehézségek árán tudja kiszolgálni, az ilyen projekteknek hála azonban a 60+-osok is hozzájuthatnak minden információhoz, elsősorban az önkéntesek és a módszertani központok közreműködésével.
Az önkéntesek segíteni tudnak az idősek mindennapi tevékenységeikben: a bevásárlásban, a közlekedésben, a házi- és kerti munkákban. Ezzel együtt társaságot nyújtanak, ami hozzájárul a sokakat sújtó magányérzet csökkentéséhez. Az önkéntesek részben maguk is az idősebb korosztályból kerülnek ki, ezzel ők is hasznosabbnak érezhetik magukat, aktívabban telnek napjaik. A program tehát nemcsak a konkrét segítségnyújtás miatt hasznos, hanem azért is, mert aktivizál, mobilizál és közösséget épít. – A részt vevő idősek és önkéntesek garantáltan rengeteg pozitív élménnyel és benyomással gazdagodnak, ami mind egyéni, mind össztársadalmi szempontból jobb életminőséget eredményezhet – emelte ki F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány vezetője.
|
Partnerek A zárókonferencián a projektben részt vevő partnerek – Újbuda, Debrecen és a norvég Øvre-Eiker Önkormányzata, az Önkéntes Központ Alapítvány, valamint a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (Hódmezővásárhely-Makó) – a XI. kerülethez hasonlóan számoltak be az új, önkéntességen alapuló idősgondozási modell kidolgozása és bevezetése során szerzett tapasztalataikról. Az „Egészséges és aktív időskor” projektben szereplők pozitív visszajelzései alapján Újbuda Önkormányzata elkötelezett az új modell fenntartása, továbbfejlesztése és terjesztése iránt. Ebben kulcsszerep jut a projekt részeként létrejött Újbudai Önkéntes Koordinációs és Módszertani Központnak, amely a találkozó során cserélhette ki tudását és tapasztalatait többek között a norvég Øvre-Eiker városából érkezőkkel is. Az ottani önkormányzat képviselője elmondta, rendkívül hasznosnak találta az idősek önkéntesek általi kíséretével kapcsolatos tudnivalókat. Norvégiában elsősorban a közösségi élet szervezését tartották fontosnak, illetve azt, hogy a szépkorúak ismerjék a közvetlen közelükben élőket. Így könnyebben válnak ők is elérhetővé, illetve kérhetnek gyors segítséget. Az „Egészséges és Aktív Időskor” projekt – amely a Miniszterelnökség szakmai támogatása nélkül nem jöhetett volna létre – több mint 1,1 millió eurós költségvetésből valósult meg, ennek 95 százalékát a Norvég Alap támogatásából finanszírozták. |
T. K.
|
|
|
|
