Az Otthontérkép egész országra kiterjedő adatbázisa egy csomó hasznos információt tartalmaz. Megtudhatjuk előle például az ingatlanok átlagkorát, a 1990 után épült lakóingatlanok arányát, az 1946 előtt épült lakóingatlanok arányát. Mindezeket megyei, kistérségi, Budapesten kerületi bontásban.
Nem meglepő, hogy Budapesten a belső kerületekben a legöregebbek a lakóingatlanok, Belváros-Lipótvárosban van a rekord: 85 év. De például a Hegyvidék (XII. kerület) is messze átlag feletti értéket hoz 58,7 évvel. Az Otthontérkép elemzése szerint a magyarországi lakásállomány elöregedőfélben van, az átlag lakás közel 50 éve épült. Az elmúlt években a kiadott új építési engedélyek száma történelmi mélyponton volt. Az új lakások építésének csökkenő trendje 2014-ben megállni látszott és biztató, hogy 2015 első negyedévében 2014 azonos időszakához mérten további 44%-kal nőtt az új engedélyek száma, de az alacsony bázis miatt ez még nem ok a hurrá optimizmusra.
Ha országos állapotokat nézzük, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlant 1946 előtt valamint az 1970-1980-as évek alatt épült az országban. A több, mint 65 éves ingatlanok, melyek nagyságrendileg a második világháború végéig épültek meg – jellemzően egyébként a világháborút megelőzően – a lakóingatlan állomány 20 százalékát teszik ki. Az 1970-es – 1980-as évekre tehető lakásépítési boom az úgynevezett gulyáskommunizmus eredménye, ekkor az általános jólét növelése érdekében támogatott lakás- és lakótelep-építések kezdődtek, ami egyébként az ország eladósodásához is hozzájárult. A rendszerváltást követő években az újonnan épült ingatlanok száma drasztikusan, a harmadára visszaesett, fordulatot csak a 2000-es évek lakástámogatási rendszere, valamint a devizahitelezés elterjedése és felfutása hozott, annak ismert negatív következményeivel. A válságot követően tovább zsugorodott az új építések száma.
Budapest lakásállományának kora átlag 52 éves. Igazi kétarcú város, a belvárosában százával állnak a száz évesnél is idősebb épületek, melyek közül a Vörös Sün Ház a jelenleg legidősebb (1260 körül épült), az 1970-80-as évek nyomát a lakótelepeken lehet fellelni, miközben a város egyes részein jelenleg is épülnek az új társasházak. Ennek megfelelően a legidősebb lakóingatlan-állomány az I., V., VI. és VII. kerületben található, a külső kerületek felé haladva pedig az átlagos kor csökken. A legtöbb új ház a IX. és a XIII. és XIV. kerületben épül, itt a legmagasabb az 1990 után épült ingatlanok aránya. Természetesen egy új építésű ingatlan négyzetméterára magasabb, mint a lényegesen korosabb hasonló ingatlan négyzetméterára, ezt bizonyítja, hogy az Otthontérkép átlagár térkép adatai és az 1990 után épült ingatlanok aránya között erős az összefüggés. Minél több az 1990 után épült ingatlan aránya egy kistérségben, annál magasabb az ingatlanok átlagos négyzetméterára az adott kistérségben.
A legöregebb a lakásállomány Tolnában, Békésben és Nógrád megyében van, a legfiatalabb Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, na és mindenek előtt Budapest agglomerációjában. A legfiatalabb lakásállományú tíz kistérség közül hat Pest megyébe, méghozzá a budapesti agglomerációban helyezkedik el. A 2000-es évek elején megindult szuburbanizációs folyamat következményeként a budapesti agglomerációban beindult az építőipar és gomba mód szaporodtak az új építésű ingatlanok. A legfiatalabb lakásállomány a Veresegyházi kistérségé, ahol 1990 után épült az ingatlanok közel fele, de az Érdi és Dunakeszi kistérségben is 35-40 százalék körüli az arány. Az újonnan épült ingatlanok magas arányának köszönhető, hogy a Balaton környéki Siófoki és Hévízi kistérség is az első tízbe került. De Magyarország keleti részéről is jutott a listába két kistérség, a Hajdúszoboszlói és a Nyíregyházai.
forrás: index.hu/urbanista
