Újkőkori falu Újbudán

Egy madárhegyi építkezés során több mint 50 régészeti objektumot tártak fel idén ősszel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) munkatársai, a gödrökben főként kőkori emberek által hátrahagyott cserépedény-töredékeket és állatcsontokat találtak – írta meg a BTM összefoglalója alapján a femina.hu. A bekarcolt és festett díszítésű darabok alapján a leletanyag zöme a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának Zseliz-csoportjához köthető. Kiderült, a lelőhely sokkal nagyobb és gazdagabb, mint korábban gondolták, római és avarkori, illetve Árpád-kori érintettsége is van.
A régészeti munkálatok 2016-ban kezdődtek ezen a környéken, amikor egy Spanyolrétre tervezett építkezés előtt egy újkőkori (neolitikum) lelőhelyet fedeztek fel a kutatók. A következő években további két társasház alapjának kiemelésénél végeztek feltárásokat a körülbelül 7000 esztendős településen.
A kőkori ember a terület jó vízellátottsága miatt telepedhetett ide – mutattak rá a BTM szakértői. A jelenleg is csordogáló Spanyolréti-pataktól északkeletre a régészek egy mára feltöltődött patakmedret is találtak. Ennek a kapacitáscsökkenése ösztönözhette a terület római kori lakosságát egy, a patakkal párhuzamos árok kiásására. A római kor utáni időkből máig csak egy részben feltárt avar vagy Árpád-kori veremházat azonosítottak.
A régészek megfeszített erővel folytatják a munkát a XI. kerület ezen részén – hangsúlyozta a BTM összefoglalója –, hiszen az ingatlanfejlesztéseknek „hála” közös régészeti örökségünk itt is nap mint nap veszélyben forog.