Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 23. csütörtök, Tekla

Újraindulhat a Szomszédok?

Újbuda   |   2020, február 28 - 12:01
Nyomtatóbarát változatSend by email

Ötven éve döntöttek a gazdagréti lakótelep létrejöttéről – az ikonikus sorozat régi-új szereplőkkel támadhat fel 1987 május 7-én vetítette le a Magyar Televízió az ikonikussá vált teleregény, a Szomszédok első epizódját, amelynek köszönhetően egy egész ország ismerte meg Gazdagrét nevét. A lakótelep építéséről épp ötven esztendeje, 1970-ben döntöttek.

A tanács ötven évvel ezelőtt, 1970-ben jelölte ki a korábban elsősorban mezőgazdasági területként hasznosított telket lakótelep építésére, az aktuális ötéves tervből azonban ez végül kimaradt. Így csak az 1978-as újratervezés után, ’83-ban történt meg az első kapavágás, amelyet követően közel hatezer lakás épült Gazdagréten. Amikor a ’80-as évek elején a földgépek dolgozni kezdtek, a sárga altalajban sírhelyekre bukkantak. Az ásatásokon egy több mint 100 sírból álló római kori temetőt tártak fel, és kő-, tégla-, valamint földsírokra bukkantak a régészek. A feltárás során középkori leletek is kifordultak a földből, ezekből hamarosan összeállt a történelem újabb epizódja: Árpád-kori település is volt ezen a helyen, amely végül a 15. században néptelenedett el.

Miután beköltözhetővé váltak a házgyári lakások, egyre több család költözött Gazdagrétre. Az első otthont – amely egyben a kétszázezredik távfűtött lakás volt Magyarországon – 1984. március 21-én adták át. Ekkor még nem voltak boltok, kommunális létesítmények a lakótelepen. Az első lakások átadása után mintegy fél évvel nyitottak ki az első üzletek. Még ebben az évben megalakult a mai Újbuda TV őse, a Gazdagréti Közösségi Televízió is, amely Magyarország első kábeltelevíziójaként vett részt a közösségformálásban. A lakók bármikor bemehettek a szerkesztőségbe, elmondhatták véleményüket, információkat adtak lakótársaiknak, ugyanakkor a csapat szívesen besegített más, nagyszabású produkcióknak is. Nemcsak a már említett Szomszédok forgatásánál segédkeztek, hanem a CNN élő közvetítésénél is, amely a rendszerváltás utáni első templom, a Szent Angyalok alapkőletételéről tudósított.

A gazdagréti lakótelep igazi mintaként szolgált a nagyvilágnak: az 1986 nyarán hazánkba látogató szovjet vezető, Mihail Gorbacsov feleségének is ezzel a lakóteleppel büszkélkedtek a vezetők. Raisza asszony akkor megtekintette a kábeltelevíziót, a közösségi házat, a mellette található bölcsődét, majd ellátogatott egy családhoz is a Törökugrató utca 10-be. A lakónegyed vonzerejét mégsem az akkoriban nagyon korszerűnek tűnő építészeti megoldásai, hanem a földrajzi elhelyezkedése és a kialakítása adták. Az itteni négyzetméterárak ma is vetekednek a téglaépítésű lakásokéval, ami részben a környék különleges fekvésének köszönhető, részben pedig annak, hogy Gazdagréten jutott hely zöld felületeknek, parkoknak, játszótereknek is. Ennek az elhelyezkedésnek tudható be, hogy a környező területeken ugyancsak egyre több lakóépület jelent meg az évek folyamán, így ma már Madárhegyen és Hosszúréten is mind több család talál otthonra.

Ma is van igény egy ilyen sorozatra

Decemberben volt húsz esztendeje, hogy az utolsó epizódot is levetítették az ikonikussá vált teleregényből, a Szomszédokból. A Gazdagréten játszódó széria megmutatta a különféle társadalmi rétegek életét, bepillantást adott Taki bácsi, Lenke néni, Gábor Gábor, Vágási Feri, Mágenheim doki, Alma, Julcsi és a többiek mindennapjaiba. A teleregény közel két évtized alatt sem veszített népszerűségéből, az ismétlések még ma is hihetetlenül nagy nézettséget produkálnak. Ezért is döntöttek úgy az alkotók (Bujtás János rendező, Bernát László író-dramaturg), hogy nekikezdenek a sorozat folytatásának. A teleregény egyik egykori rendezőjét, Bujtás Jánost kérdeztük arról, hogyan állnak az előkészületek.

Mit gondol, mi a sorozat titka? Hogyan tud ma is ilyen nagy tömegeket a képernyő elé ültetni?

Mert a nézők saját magukat látták viszont a képernyőn. Három család szemén keresztül mutattuk be azokat a kérdéseket, amelyek nap mint nap foglalkoztatták az embereket. A karakterek szinte életre keltek, beköltöztek a hús-vér családok életébe, akik azonosultak a problémáikkal, vagy legalábbis meghallgatták azokat. A Szomszédok még most is olyan nézettségi arányokat ér el, amilyet senki nem feltételezett. Sőt, az derült ki, hogy a fiatalok táborában még népszerűbb. Elég a Gazdagréti Szomszédok Ünnepére gondolnunk, ahol zömmel húszas–harmincas fiatalok vettek részt, és idézték a sorozat mondatait. Én úgy vélem, hogy ma is van igény olyan sorozatra, ahol a témát az életből merítjük. Ahol a cselekményt a napi történések befolyásolják. Legyen szó áremelésről, párkapcsolati és munkahelyi problémákról, egyéni sikerekről és kudarcokról, vagy olyan politikai és közéleti eseményekről, amelyek befolyásolják az emberek életét.

Ön szerint húsz esztendő elteltével is lehet ott folytatni a teleregényt, ahol abbamaradt? Képes megújulni és sikeres lenni?

Húsz év mindenki életében meghatározó. Ennyi idő alatt a gyerekek felnőnek, új családtagokkal bővülünk, és sajnos sok esetben elbúcsúzunk hozzánk közel állóktól. És mint ahogy az életben is változnak a dolgok, úgy a sorozatban is. Az én olvasatomban a családok története folytatódott a teleregény befejezése után, csak már nem a nyilvánosság előtt zajlott. El tudom képzelni például, hogy Gábor Gábor fia ugyanolyan dörzsölt vállalkozó lett, mint édesapja volt, Alma és János megörökölték a nagyszülők lakását, amelyet gyönyörűen felújítottak, és abban élik mindennapjaikat, Vágásiék a sorozat vége után nem sokkal újabb gyerekkel gyarapodtak, majd kiköltöztek egy családi házba, Matyi a gazdagréti panelban kezd új életet, míg Juli Etushoz költözik. A történet szálait aszerint tudjuk majd alakítani, hogy ki szeretne a folytatásban részt venni, de ez csak akkor történik meg, ha a folytatáshoz szükséges háttértámogatás megvalósul.

Mint például?

Például a finanszírozás. Ez egy 2,5–3 milliárd forintos beruházás lenne az induláskor, amelyet valakinek fel kell vállalnia. A színészek és a stábtagok tiszteletdíján túl a megfelelő helyszínt is ki kell választani. A Szomszédok szereplőinél a közös kapcsolódási pont Gazdagrét, azon belül is a Lantos utcai panel volt, azt gondolom, ez az, ami most is összekötné őket. Nem szeretnénk díszletekből felépíteni a helyszíneket, sokkal jobb lenne, ha autentikus környezetben zajlana a forgatás, ahogy régen is. Ehhez viszont minimum két-három nagyobb lakásra lenne szükségünk, ami nem csupán anyagilag, de logisztikailag sem könnyíti meg a helyzetet. Nemrégiben hallottam, hogy állítólag újra eladóvá vált Taki bácsiék egykori lakása. Mesébe illő lenne, ha a régi helyszínen tudnánk folytatni a sorozatot.

A régi szereplők szívesen vállalnák a foly­tatást?

Akikkel én beszéltem, azok közül senki nem mondott nekem egyértelmű nemet. Ábel Anita az egyetlen szereplő, akiről tudom, hogy kategorikusan elzárkózott a folytatástól, igaz, még hivatalosan nem kértük fel őt sem. Természetesen megértem, ha nem szeretne részt venni a produkcióban, hiszen neki valóban a gyermekkora ment rá erre a szerepre, de a folytatást ez nem befolyásolja. Azt biztosan mondhatom, hogy más szereplőt nem tervezünk helyette, viszont – ahogy az életben is megesik – előfordulhat, hogy ő valamilyen okból hátat fordított a családnak, és nélkülük kezdett új életet. Sokkal bonyolultabb kérdés Kulka János helyzete. A betegsége miatt nem szívesen áll kamerák elé, pedig meggyőződésem, hogy a jelenléte sokat tenne hozzá a produkcióhoz, rengeteg erőt tudna adni a hasonló helyzetben élő nézőknek. Sajnos szinte minden családban előfordul, hogy életerős emberek leesnek a lábukról, ez az élet velejárója, és hiszem, hogy ha felvállalná az állapotát, az csak még inkább erősítené őt. Jelenleg azonban inkább a nem felé hajlik. Általánosságban elmondható, hogy nem az egyes szereplőktől függ a sorozat folytathatósága, hiszen a hétköznapjainkban is bekövetkeznek hasonló változások: elválunk, megbetegszünk, munkát váltunk, sikereket és kudarcokat élünk meg. A teleregényben sem állt meg az idő, nem is szeretnénk ugyanott folytatni, ahol abbahagytuk. A szereplőkkel kapcsolatos kérdésekre a dramaturgia megtalálja a megoldást, ahogy az életben is mindenre van megoldás.

Mikor várható az első epizód?

A legfontosabb kérdés most az, hogy sikerül-e olyan partnert találni, amelyik lát fantáziát a sorozatban, van-e olyan tőkeerős televízió vagy befektetői kör, amely szívesen karolná fel az ötletet. Azt már tudjuk, hogy az MTVA – bár nem gördít jogi akadályokat a folytatás elé – nem kíván részt venni a gyártási folyamatban. A Life TV és az RTL Klub szintén kiesett, ezért most a többi tévécsatornánál tapogatózunk, és elindultunk másik irányba is, mint amilyen például a Netflix, amely most terjeszkedik Magyarországon, ráadásul szívesen fektet bele saját gyártású produkciókba. Ha a finanszírozási kérdés megoldódna, és a befogadó csatorna is meglenne két–három hónapon belül, akkor hamar össze tudna állni a stáb, és akár már ősztől vetíteni lehetne a heti 45 perces újabb epizódokat.

K. A.

Fotók: MTVA Sajtó- és fotóarchívum/Hámor Szabolcs

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Időseket segítő okosmegoldást teszteltek  

Az idősek életében a kor előrehaladtával előbb-utóbb elindul a mentális hanyatlás folyamata; a memóriaromlás, a dezorientáció pedig számtalan veszélybe sodorhatja őket. Újbuda Önkormányzata az Interreg Central Europe finanszírozásával megvalósuló I Care Smart projekt részeként kreatív ötletpályázatot írt ki, amelyre időseknek szóló okosmegoldásokkal lehetett nevezni. Az egyik pályázó, a ForeStream az Újbudai Szociális Szolgálat épületében mutatta be időseknek szóló, kamerákra épülő rendszerét, amely képes egy személy lakáson belüli mozgásából következtetni arra, hogy az illető elindult-e a mentális hanyatlás útján.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.